Képaláírás: Pasteur, a beoltott állatok közt, laboratóriumában.

Ismertető szöveg: ... Legelső vívmányát a fertőző betegségek elleni mentesítés (immunizálás) terén Pasteur 1880-ban érte el, a tyúkok kholeráját illetőleg végzett vizsgálataival. Ezt követték gyors egymásutánban a lépfene és sertés-orbáncz elleni oltások ismertetése, valamint a legborzasztóbb betegség, a veszettség elleni védőoltás, melylyel hosszas, meggyőző erejű kisérletek után 1885-ben lépett a nyilvánosság elé, s melylyel nevét az egész világon a legszélesebb körökben ismertté tette, ezrek életét mentve meg eljárásával. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. október 6.)

Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27. - Marne-la-Coquette (Hauts-de-Seine), 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította. Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve cserzővarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Koporsóját a párizsi Notre Dame székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat. (Forrás: Wikipédia)