Képaláírás: A kecskeméti új városház. - Az udvari homlokzat, a lépcsőházzal.

Ismertető szöveg: A kecskeméti új városház fölavatása.
Az alföld egyik legkiválóbb városának, Kecskemétnek szép ünnepélye volt a közelebb múlt karácsony másodnapján, deczember 26-án. Az új városházát avatta föl, mely a szemtanúk és hírlapok egyhangú véleménye szerint egész Magyarországon a legnagyobb és legszebb középületek egyike a maga nemében. ...
A fölavatott új városház nemcsak Kecskemétnek legfőbb disze, hanem a magyar építészetnek is egyik kiváló, sőt művészi alkotása. A gyönyörű tagoltságú és elrendezésű kétemeletes hatalmas négyszögépület a város egyik legszebb helyén áll s fő homlokzatával a diszesen rendezett és parkozott Kossuth-térre néz. ...
Az egészben véve hosszas négyszögletű épület tömege három tágas udvart zár közre: egy középső nagyobb és két kisebb oldaludvart. A nagy udvarra néző fő homlokzatból, melyet külön képben is bemutatunk, szökell ki a világos és szép főlépcsőház, gyönge szög alatt emelkedő lassú hajlású lépcsőzetével; az átellenes oldal sarkaiban pedig a melléklépcsők vezetnek föl az emeletre. ...
Lechner Ödön és Pártos Gyula műépítők tervei szerint épült az új városház. Ők adtak irányt azoknak a művészeknek és műiparosoknak is, kik e sajátosan magyaros építmény megalkotásában közreműködtek. Lechner Ödönt úgy ismeri a magyar- közönség, mint a ki a gyermekkorát élő magyar építőstílusnak egyik bátor úttörője s ki eddigi alkotásaiban is mindig a nemzeti irányt kereste, művelte. Újat teremtett a nem rég megnyitott iparművészeti múzeum épületében; Kecskemét új városházával pedig azt bizonyítja, hogy annak az új iránynak, a melyet művészi érzékével még most csak fejleszt, korszakalkotó jelentősége lesz hazai műépítészetünk történelmében. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 2.)