Normál kép: 1898_Oldal_018_b.jpg   Méret: 770x541 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_018_b_nagykep.jpg   Méret: 1703x1198 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal új épületének homlokzata.
Erdélyinek deczember közepén fölvett fényképe után.

Ismertető szöveg: A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal új otthona.
A kereskedelemügyi miniszter, b. Dániel Ernő múlt évi decz. 18-án díszes közönség jelenlétében ünnepélyesen avatta föl a magyar kir. központi statisztikai hivatal új otthonát. Az ünnepélyen nemcsak a hivatal egész tisztikara vett részt, hanem megjelent Darányi és Perczel miniszter, a törvényhozás számos tagja, a székes főváros főpolgármestere és polgármestere, a második kerületi előljáróság, a képviselő testület számos előkelő tagja s több más notabilitás is.
A palotaszerű épület a budai Rózsahegy lejtőjén már messziről meglepi a szemlélőt nagy arányaival s homlokzatának nemes méltóságával. A Margit-körút élénk forgalmú vonalától oldalt, jóval magasabban fekszik, nyugodt munkálkodásra igen alkalmas csöndes vidéken. Éjszaki és nyugati oldalán tágas szabad tér, melyet a székes főváros parkká alakít. A parkhoz kényelmes villákat övező kertek csatlakoznak, hol a vagyonszerző munka emberei pihenik az üzleti és közélet fáradalmait. Tudományos intézet számára alig lehetne enné alkalmasabb helyet találni.
...
Most végre a magyar kir. központi statisztikai hivatal azt is elérte, hogy állandó otthonhoz jutott. A bolygó zsidó történetére emlékeztet az a sok hányattatás, melyen a hivatal egy negyed századnál alig hosszabb idő alatt keresztül ment. Megalakulása óta nem kevesebb, mint kilenczszer költözködött, e számba nem is foglalva bele az ugyanezen épületen belől történt vándorlásokat. Egy magán ember költözése is sok bajjal jár, hát még egy hivatalé, kivált ha az a hivatal egy nagy könyvtárral kénytelen mozdulni. E hontalan korszak nyert befejezést a hivatal új palotájának felépülésével, melyre az 1896. évi XX. törvényczikk adta meg a felhatalmazást. Az épités ügyeit a hivatal igazgatójának, Jekelfalussy József miniszteri tanácsosnak elnöklése alatt egy bizottság vezette, mely oly kitűnően oldotta meg feladatát, hogy a nagy és díszes épület jelentékeny megtakarítással készült el, a mi csaknem páratlanul áll a középületek történetében.
Mai számunk két képben mutatja be az új palotát, melyet kiváló építészünk, Czigler Győző tanár épített. A budai részek egyik félreeső helyén emelkedő diszes középület fővárosunk fejlődésében is figyelemre méltó mozzanat. Annak a jogosult óhajtásnak megtestesülését látjuk benne, hogy a pesti oldal mesés gyarapodásával szemben a budai oldal se szoruljon egészen háttérbe.
A képek, melyeket közlünk, hiven ábrázolják a palota külső alakját, azzal a különbséggel, hogy a környék még rendezetlen s az épület úgy áll, mint egy keretnélküli festmény, mely még le sem került a művész állványáról. A készülő park fog méltó keretül szolgálni. De bár középületnél a külső disz is fontos, még fontosabb a belső berendezés czélszerüsége, s e tekintetben az épület valóban meglepi a szemlélőt. A 140 helyiség közt egyetlen udvari helyiség sincs, a tágas udvar felől széles, világos, zárt folyosók futják körül a palotát. A hivatalos szobák ugy folynak egymásból, hogy megvan ugyan az összeköttetés, de egyúttal a zavartalan munkálkodás szempontjából annyira szükséges különállás is. A palota homlokzatát az első és második emeleten egy-egy tágas tanácsterem foglalja el, míg a megfelelő helyiség a harmadik emeleten nagyobb időszaki munkálatok végzésére van szánva, a melyre ott még a hatalmas, világos lépcsőház s a melléktermek is igen alkalmasak. Az alagsor keleti oldalán húzódnak a könyvtár termei, melyekben a hivatal értékes könyvtára kényelmes elhelyezést talál. Az 1897. évi XXXV. t.-cz. a hivatalnak szakszempontból páratlan könyvtárát nyilvános jelleggel ruházta fel s részére köteles példányokat biztosított a Magyar birodalom egész területén megjelenő nyomtatványokból, ezzel is bizonyítva a hivatal tudományos jellegét.
A hivatal igyekszik is hiven megfelelni ennek a jellegének, mert ez emeli arra a magaslatra, hol mint közállapotaink élő lelkiismerete szolgálhatja a magyar nemzet érdekét. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 9.)



A Központi Statisztikai Hivatal palotaszerű főépülete a budai Rózsadomb lábánál emelkedik (II. kerület, Keleti Károly utca 5-7.), díszesen kiképzett főhomlokzata a Bimbó út és a Keleti Károly utca találkozásánál kialakított kis térre néz. Nyugati oldalán a Mechwart liget terül el. Az eklektikus stílusú épületet Czigler Győző tervezte.
...
A palota felépítésére az 1896. évi XX. törvény adta meg a felhatalmazást. Erre a célra az akkor már felhagyott Klemm-féle téglavető telkének egy részét jelölték ki. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal palotáját az egykori Oszlop utca (ma Keleti Károly utca) és Tudor utca (ma Buday László utca) kereszteződésében, 1896 októberében kezdték építeni és 1897. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.
A főbejárattól széles, világos lépcsőház vezet fel az emeletekre. A főhomlokzat mögött az első és második emeleten egy-egy tágas tanácstermet, fölöttük a harmadik emeleten nagyméretű munkahelyiséget alakítottak ki. A központi épületrészből induló épületszárnyak egy nagy középső udvart zárnak közre, melyre széles, világos, zárt folyosók néznek. A keleti épületszárny földszintjén találhatók a könyvtár termei. A 140 helyiséget magában foglaló palota már a maga korában sem számított korszerű építészeti alkotásnak, de előnyére írják, hogy egyetlen udvarra néző hivatali helyisége sincs.
A 20. század második felében a hivatal részére további két épületet emeltek. Az egyiket közvetlenül a főépület mellé, a Buday László utcában, a másikat a szintén közeli Fényes Elek utcában. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page