Normál kép: 1898_Oldal_020_d.jpg   Méret: 499x694 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Képaláírás: Ybl Miklós szobra a várkert alatti Dunaparton.
A budai királyi palota építése. - Háry Gyula fölvételei.

Ismertető szöveg: A királyi palota új része.
A Mária Terézia korában épült budavári királyi palota már eredeti alakjában is pompás nagy épület volt, mely a várfalakkal és bástyákkal koszorúzott Várhegy déli fokán állva, uralkodik az alatta hömpölyő hatalmas Dunán és az ennek partjain elterülő főváros rengeteg házcsoportjai fölött s páratlan kilátást nyújt főleg kelet és délkelet felé az itt kezdődő nagy Alföld végtelen rónaságaira. Az idők haladtával és a szükségek változtával azonban egyre szűkebbnek bizonyult ez a régi szabású fejedelmi lak arra, hogy a magyar király és udvara magához illő kényelemmel, fénynyel és pompával helyezkedhessék el s egyszersmind koronkénti fejedelmi vendégeit is méltóságával egyezőbben fogadhassa és szállásolhassa el benne. Ezért mellőzhetetlenné lett a várpalota tetemes kibővítése. Ő Felsége tehát a magyar kormánynyal egyetértőleg elrendelte, hogy az ő költségére új épületekkel toldjak meg a régit.
A kibővítés terveit néhai Ybl Miklós jeles építőmesterünk készítette, ő azonban időközben elhalván, a tervek megvalósításai Hauszmann Alajos műegyetemi építész-tanárra bízták, ki a rá hárult föladatot minden várakozást kielégítő sikerrel teljesíti.
Az új építkezés a Krisztina- és Ráczváros felőli nyugati és déli oldalon indult meg ezelőtt hat evvel, 1891-ben. Először a várkertet szabályozták s vették körül hatalmas kőkerítéssel, melylyel a várba vezetett déli utat elzárták s a Vár udvarán át való járás-kelést megszüntették; e helyett azonban a Várhegy nyugati alján gyönyörű lejtős útat építettek, mely a régi Fehérvári-kapu helyén gyönge emelkedéssel kanyarodik föl a várba. Ez úttest fölé kezdték aztán építeni a Krisztinaváros felé néző s ma már tető alatt álló új nagyszerű palotát, mely a régi E alakú királyi palotát teljes négyszöggé egészíti ki, de úgy, hogy a régi palotának ugy az éjszaki, mint a déli szárnya az új palotával való egybekapcsolás után is szabadon szökell ki egy-egy részével. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. január 9.)



Mayer Ede Ybl Miklós szobrát 1896 szeptemberében állították fel Budapest Székesfőváros mai nevén Ybl Miklós terén. (Forrás: szobraszatnapja.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page