Normál kép: 1898_Oldal_050_a.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1898_Oldal_050_a_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A Khinába küldött német hadihajók.

Ismertető szöveg: A németek khinában.
Pár nap mulva megérkezik Henrik német herczeg hajóraja Khinába, hogy végkép birtokába vegye Kiaocsau kikötőjét, melyet már előbb diplomácziai úton biztosított magának, s ezzel valószínűleg egy nagyobb világtörténeti esemény kezdődik meg, mely valószinűleg nem fog végkép szünetelni mindaddig, míg Keletázsia legnagyobb országa Khina, mely egyuttal a földgömb legnépesebb területe, az európaiak hatalmába nem kerül.
Kiaocsau kikötőhely a petsili öböl déli részét tevő Santuang félszigeten van, mintegy 60,000 lakossal biró város. Nagysága mellett is a régibb térképeken hiába keressük ezt a nevet s az útleirásokban sem gyakran fordul elő. Nemcsak azért, mert Khinának ezen részében sok nagy város van s általában Santuang félsziget, hol Magyarország területén egy harmadát tevő vidéken mintegy 30 millió ember lakik, tehát a legnépesebb vidékek közé tartozik, hanem főkép azért, mivel a nagy csatorna, mely egykor a petsili öbölből a Sárga-tengerhez vezetett, s melynek végpontja Kiaocsau volt, ma már eliszaposodott, s így Kiaocsau kereskedelmi fontossága is nagyon hanyatlott. Jelenlegi hirnevét annak köszönheti, hogy a német kormány ezt a kikötőt szemelte ki mintegy kárpótlás gyanánt a khinaiaktól azért, mivel közelében két német missionáriust a khinaiak meggyilkoltak. Mondanunk sem kell, hogy ez csak ürügy volt arra, hogy a németek is szilárd talajt nyerjenek maguknak Khinában s a gyilkosság nem volt feltünő épen Santuang tartományban, a hol a khinaiak legnevezetesebb szent helyei vannak, többek közt Kisufeo, Konfucse születésének s halálának helye, a hol tehát épen a legfanatikusabb khinaiak laknak, kik az idegen s reájuk nézve kedvezőtlen új vallást hirdető misszionáriusokat természetesen gyűlölik.
A német kormány pár nappal a misszionáriusok legyilkolása után elküldötte a khinai tengeren levő hajóit Kiaocsau kikötő város elé. Négy nagy hajó volt ekkor itt, a "Kaiser", "Vilma herczegnő", "Irene" és "Arkona" Diederich viceadmiral vezetése alatt mintegy 600 matrózzal és 6 ágyúval.
Jellemző a khinai állapotokra, hogy Kiaocsau, mely pedig tekintélyes város, rögtön e parányi hajóraj megjelenésére nov. 15-én megadta magát s a németek hatalmába került. A német diplomáczia erre kieszközölte a pekingi udvarnál, hogy Kiaocsau várost és környékét a németeknek 99 évre "bérbe adja" és pedig minden fentartás nélkül, úgy, hogy Németország e helyen valóságos úrnak tarthatja magát. A németek siettek is ezt a győzelmet biztosítani. Már decz. 16-án elindult Henrik herczeg, a császár öcscse Kielből a "Deutschland" és "Gefion" hajókkal Keletázsiába s útjában hozzá csatlakozott az eddig Kréta szigete mellett állomásozott "Auguszta császárné" nagy hajó, míg egy "Kormoran" nevű kisebb czirkáló hajó, mely már huzamosabb idő a keletázsiai vizeken czirkál, a keletindiai vidékekről ment közvetlenül Kiaocsau kikötőjébe. Ezeket a hajókat mutatjuk be most egyik képünkön. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 6.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page