Képaláírás: Budapest főváros rendezése. - Régi épületek bontása a Döbrentey-utczában.
Klösz fényképe után.

Ismertető szöveg: A budai Ráczváros bontása.
A főváros budai része kiállta szilárdan a viharokat, az árvizeket. Apró, emeletes házai meg nem rendültek, ha két-három hétig is áztatta földszintjüket a Duna felduzzadt hulláma. A mikor végre az árvíz elvonult a pestinél alacsonyabb budai részekből, a házak maradtak tovább is úgy, a hogy voltak. Elemi csapás azoknak nem ártott. A tűz ellen is hatalmas bolthajtások biztosították. Az egész főváros rendkívüli áramlatának azonban Buda erős házai sem birtak ellenállni. Egymás után bontották le s keletkeztek helyökben a modern paloták. Az a keskeny, de roppant hosszú utcza-vonal, mely a Gellérthegy alól indúlt és a Duna mentét követve még Ó-Budán is keresztül kacskaringózott, hajdanában a bécsi országút tőlünk kiinduló útja volt, s a fuvarozás nyomán alakúlt, mindenféle apró boltjával, szállójával, korcsmájával. Olyan megrögzötten helyezkedett el, hogy nem bírt vele az idő. Mikor már feltöltötték előtte az utczát, mögötte a Dunapartot, még akkor is ott szorongott a mélységben. A feltöltött utakról már az emeletekbe látott az ember. De a budai burger konzervativ. Meglakik ő ezentúl is ott, a hol az apja és nagyapja lakott. Minek neki nagyobb ház.
Kezdtek végre ezek is eltűnni, de ám csak lassan. A Dunapart kiépült, csakhogy arra beljebb a kis emeletes házak mélyen benőttek az ősi talajba. Kigyomlálni nehéz volt. Legtovább ellenállott a Ráczváros, Budának ez a tősgyökeres része, egész nemzetiségi telep a mult században s ennek a századnak első felében. A szerb templom körül keletkezett, leért a Dunáig. Ez az intelligens szerbek negyede volt. Fent a hegyoldalban a Tabán, a szegényebb szerbek helye, a kik Buda ostroma alatt maradtak itt s kaptak kis telkeket. Kereskedtek, üzleteket csináltak, korcsmákat nyitottak. Igy vagyonosodtak s megalkották jövedelmeik epikuri forrásait, lent a Duna felé, a hol a karloviczi rácz ürmöst ütötték csapra, zsiros csáját sütöttek és török dohánynyal szolgáltak. Még ezek a helyek a hatvanas években is megvoltak.
De a Ráczvárosból a szerbek művelődéstörténete is jegyez föl egyet-mást. Itt képződött a szerb intelligenczia, itt - a szent-endrei püspökség oltalmában - kezdték mívelni a szerb irodalmat. A szerb irodalmi mozgalom innen indult ki, ment Ujvidékre, és csak onnan Belgrádba. Magyarországon azonban a szétszórt szerb lakosság mindenütt gyorsan fogyott, összezsugorodott. A fővárosban a Tabánnak és Ráczvárosnak hiába állt háta mögött a szent-endrei szerb püspökség. A ráczok beolvadtak s különös alakú, nyilt gangú sütő műhelyeik, a hova a városi lakosság kenyeret és pecsenyét vitt a tűzhöz, Pesten és Budán egymás után tűntek el.
A régi Ráczvárost, hol még nem oly régen is széltében hangzott a tambura, bontogatják folytonosan, az őszszel pedig rámérték a döntő csapást, és egész utcza tűnt el, még pedig az úribb részből, a Rudasfürdőtől a Döbrentei-térig terjedő utcza. Az új-hidnak, - melynek építéséhez e tavaszszal fognak - kell itt hely. Csupa erős kőház emelkedett itt, a földszint ablakain rostély és kiálló kosár. A legtöbb egyemeletes volt, régi módi szerinti kettős fedéllel. A legismertebb, egykor népszerű épület volt köztük az "Arany lud", még a mult századból való fogadó. Az utczának a hegyalatti oldalát már lebontották. Képünk a bontás romjait mutatja. A szemközti sor még megvan, de több ház lakatlanúl állt már a télen is; most pedig itt is ont-bont a csákány.
Széles utcza közvetíti majd itt a forgalmat az új hidhoz. Az eltünt régi városrész helyén keletkező új városban a budai (vagy szent-endrei) püspökség is díszes, modern palotát építtet a Duna­parton. Itt emelkedik a közmunkatanács palotája is. Ez képünkön a háttérben kimagasló új palota. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 6.)