Ismertető szöveg: Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Gyakran Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak vagy Révkomáromnak is hívják, hogy megkülönböztessék a déli, azonos nevű magyarországi településtől. Komárom az egykori Magyar Királyság városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna mentén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A kisebb rész (szintén Komárom néven) ma Magyarországon található. A két várost közúti (Erzsébet híd) és vasúti (Komáromi vasúti összekötő) híd köti össze. Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa (Nyitra és Érsekújvár után). A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. 1919 előtt Komárom vármegye székhelyeként csaknem 3000 km²-es vonzáskörzete volt, melynek felét a trianoni határ meghúzásával elveszítette és ez jelentősen visszavetette a fejlődésben, mely csak a szocializmus évtizedeiben (az iparosítás révén) gyorsult fel. A város fontos gépipari (hajógyártási) központtá vált, ma is forgalmas dunai árukikötő, valamint közúti és vasúti határátkelőhely. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. (Forrás: Wikipédia)