Ismertető szöveg: Az apátságot 1182-ben III. Béla alapította, s a XIV. század közepéig illetve a XV. század elejéig virágzott, s a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. A török uralom során, 1541-re már biztosan elmenekültek a szerzetesek, s maga Zirc is hamarosan lakatlanná vált. Az 1700-as évek elején a sziléziai, heinrichaui ciszterci apátság élesztette újra a zirci apátságot és telepítette be a falut. 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor - közvetlenül a mai templom melletti szárnyak. 1748-ra épült fel a templom. Gazdag berendezése 1770-re készült el. A templom titulusa - mint minden ciszterci apátsági templomnak - Szűz Mária mennybevétele; a templom felszentelése 1752-ben volt. Az apátság jelenlegi formáját fokozatosan nyerte el, az 1750-re elkészült épületek után, 1844-47 között épült a nyugati szárny, a könyvtár és vörös torony, majd 1866-ban a déli és keleti szárnyak második emelete. Végül 1927-ben a keleti szárny második emelete. Mindezekhez az építkezésekhez és az apátsághoz tartozó 5 (Baja, Buda, Eger, Pécs, Székesfehérvár) gimnázium fenntartásához az apátság rendkívül fejlett gazdálkodása adta 1950-ig a biztos anyagi hátteret; az előszállási uradalom mintaszerű gazdálkodása országszerte híres volt. 1950 után a szerzetesrendek állami feloszlatásával az épületegyüttes többféle funkciót látott el. 1990-tól újra a magyarországi ciszterci élet középpontja. (Forrás: Wikipédia)