Képaláírás: Márczius 15-ike Budapesten. - Ünnepély a Nemzeti Múzeum előtt.
Klösz fényképe.

Ismertető szöveg: Márczius 15-ikének ötvenedik évfordulója.
Nagy eszmék diadalát ünnepli a magyar nemzet minden év márczius 15-dikén, a mely napon 1848-ban a gondolat szabadságával együtt a föld s a nép fölszabadulásának korszaka is fölviradt hazánkban. Az 1860-diki újra ébredés óta soha sem mulasztja el ez ünneplést a kegyelet és lelkesedés, mely nemzedékről-nemzedékre szállva, minden tavaszszal újúlt erővel lobban fel a szivekben.
Az idén ötvenedikszer újúltak meg az 1848-iki márczius nagy emlékei. A félszázados évforduló különösebb melegséggel töltötte el a honfi-kebleket. Országszerte ünnepet ült most a legkisebb falu is. De legnagyobb és legfényesebb volt az ünneplő mozgalom Budapesten, az első márczius 15-ike eseményeinek színhelyén, melynek 600,000 lelket haladó népessége mintegy különösebb jogot tartott e nagy évforduló megülésére. Lobogó-díszt öltött az egész főváros és nemzeti színű jelvényekkel diszíté kebelét főleg az ifjúság, mely az irók, művészek és társadalmi egyesületek seregéhez csatlakozva, rendkivüli élénkségűvé tette a fényes útczákat.
...
Délután az ötven évvel ezelőtti népgyűlés emlékezetétt újították meg a Nemzeti Múzeum előtt. Itt gyült össze a nép akkor is, és itt szavalt Petőfi. Ezt a helyet közelebb márvány-táblával jelölik meg.
A Múzeum homlokzatán nemzeti lobogók lengettek; a hatalmas oszlopokat nemzeti szinű leplek borították. A lépcsőzet felső részén állították fel a szónoki emelvényt. A régi honvédek és a honvédmenedékház lakói is itt foglaltak helyet. A Múzeum kertjébe oly nagy sokaság tódult, hogy végre be kellett zárni a rácsos kaput. Az útcza mind jobban telt, a közlekedést a rendőrök alig birták fentartani. Itt-ott szocziálista jelszavak is hangzottak.
Az egyetemi ifjúság zászlóval és zeneszóval érkezett s vonult be a kertbe.
A szépen diszített oszlopok közti emelvényről először az ifjúság szónoka, Wolfner Pál beszélt. Utána Holló Lajos képviselő tartott beszédet, a mely után Rácz Pali, Balogh és Radics bandái a "Szózat"-ot és a Kossuth-nótát játszották. Ditrói Nándor kolozsvári egyetemi hallgató a "Talpra magyar"-t szavalta. Még többen is beszéltek röviden, köztük a munkások nevében is egy szónok. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. március 20.)