Képaláírás: Táborozó magyar katonák a XVII. század közepén. - Részlet a kölni városház egykorú gobelinjéről.
Az Athenaeum kiadásában megjelenő «Magyar nemzet története» VI-ik kötetéből.

Ismertető szöveg: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. E czim alatt jelent meg az Athenaeum kiadásában a Szilágyi Sándor által szerkesztett "Magyar nemzet története" czimű nagy munkának hatodik kötete 600 lapra terjedő könyvben, gazdagon illusztrálva. Pázmány és Bethlen korának (1608-1657) véres harczoknak, nagy küzdelmeknek időszaka ez. Irta Angyal Dávid, mig dr Dézsi Lajos a társadalmi és műveltségi állapotokról irt hozzá egy függeléket, hogy ez idők képe és tanulsága teljes legyen. A kötethez erre a mozgalmas korszakra vonatkozólag 37 becses, önálló színezett műmelléklet és több mint 220 szövegkép, valamint négy darab eredeti oklevél hasonmása van csatolva. A képek közt igen sok, felettébb érdekes darab van kül- és belföldi levéltárakból, gyüjteményekből, főúri kastélyokból, nagy utánjárással összeszedve, melyek megismertetnek bennünket azon kor legkiválóbb szereplőivel, az akkori viseletekkel, szokásokkal, s elénk varázsolják azon kor nagyobb szerepű városait, várait, egyes hiresebb kastélyait, épületeit.
Ezúttal be is mutatunk ezen képek közül kettőt. Az egyik Vágó Pál jeles festőnk műve s azt ábrázolja, a mint a magyar vitézek valamely győzelmes csata után egy csapat török foglyot vezetnek, a körűl álló nép örvendező ujjongása közt. A másik egy, a kölni városházán ma is meglevő egykorú gobelin után készült, mely a XVII. század közepéről azt a jelenetet tünteti fel, a mint a táborozó magyar katonák a sereg szénakészletét beszerzik. Ott látjuk a nagy kazlakat, a mint azok tartalmát részint hajóra, részint pedig lovakra rakják, hogy a táborba elszállíthassák. A fürge lovasok ugyancsak hozzá látnak a rakodáshoz, mig az előtérben egy magyar és német tiszt kényelmesen heverész és pipázgatva, beszélgetve várja, mig a vitézek dolgukat végzik. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. március 27.)