Normál kép: 1898_Oldal_138_a.jpg   Méret: 770x1107 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_138_a_nagykep.jpg   Méret: 1110x1597 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Szent Gellért. - Túry Gyula festménye a Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállításán.

Ismertető szöveg: A magyarországi kereszténység apostolai közt Gellért püspök az egyetlen, ki magasztos hivatását a vértanúság koronájával fejezte be. S a magyar nép kegyelete nem emelhetett neki szebb emléket, mint a midőn a szikla-ormot, melynek tövében a hagyomány szerint nemes lelkét kilehelte, az ő nevéről nevezte el.
Gellért püspök Velenczében látta meg a napvilágot, hol szülei előkelő olasz patricziusok voltak. Ezek az egyháznak szánták gyermeküket már ötéves korában, kinek mikor fölnevekedett, minden vágya az volt, hogy a Szent­földre eljuthasson. De egy tengeri vihar feltartóztatta útjában s összehozta a pannonhalmi monostor apátjával, kinek rábeszélésére azután Magyarországba jött, István király udvarába.
István király 1030 körűl legyőzvén a Maros mellékén uralkodó Ajtonyt, tartományát elfoglalta s külön püspökséget állított fel benne. E püspökség élére állította azután Gellértet, ki ilyenformán az első marosvári, vagy későbbi néven csanádi főpásztor lőn. Ő szervezte ezt az egyházmegyét, mely mindjárt kezdetben hét főesperességre oszlott, ú. m. a csanádi vagy székesegyházi, temesi, aradi, marosontúli, kevei vagy torontáli, sebesi és krassói főesperességre. Minthogy ezeket akkor az illető vármegyékről nevezték el, fogalmunk lehet róla, milyen hatalmas területre terjedt ki a Gellért apostoli működése.
Ő maga nem tudott magyarul, de maga mellé magyarul tudó papokat választott, kiket azután első főespereseknek tett meg. Ő vetette meg alapját a csanádi iskolának is, berendezte a káptalant, alapított számos monostort, melyeknek szerzetes lakói a kereszténység és a műveltség terjesztésében buzgó munkatársai lettek. Maga is többször bejárta egyházmegyéjét, mindenütt oktatva a népet s hirdetve az egyedül üdvözítő hit magasztos tanait.
Általánosan tudva van, hogy életét a később róla elnevezett Kelen­hegy tövében a fellázadt Vata és pogány társai oltották ki. Kövekkel verték agyon, midőn több püspöktársával együtt Székes-Fehérvárról a Lengyelországból hazatért Endre herczeg üdvözlésére sietett. Halálának napja 1046. szeptember 24-ikére esett. Miután emlékét már előbb a nép a szentség hirével övezte, VII. Gergely pápa 1083. augusztus havában István királylyal és Imre herczeggel együtt szentté avatta.

*

Szent Gellért utódja a püspöki széken, Dessewffy Sándor, hazánk fennállásának ezeréves ünnepe alkalmából, megbízta Túry Gyula festőművészt, hogy Szent Gellértnek, mint a csanádi egyházmegye égi patrónusának alakját oltárra alkalmazható képen örökítse meg. A művész, kinek festményét mai számunkban bemutatjuk, Olaszországban külön tanulmányokat tett e képéhez, s Gellértet abban az ünnepélyes pillanatban tünteti fel, midőn az egybesereglett nép körében a kereszténységet hirdeti. A Legenda szerint olyan tömegesen tódult a nép a szent igék hallgatására, hogy a templomba nem fért be, hanem a templomot környező czíntermet is betöltötte. A kép is épen azt a jelenetet örökíti meg, mikor Szent Gellért a románstilű templom kapujában állva, lelkes beszédet intéz ájtatos hallgatóihoz, kik közt az egyszerű pór mellett ott látjuk Csanád vezért és vitéz harczosait is.
Maga a szent alakja, kit a legújabb kutatások eredményének megfelelően borotvált arczczal, a benedekrendiek egyszerű, de korhű öltözetében ábrázol a művész, képezi a kép központját; papjaitól környezve, mellette áll a tolmács, hogy beszédét mindjárt lefordíthassa. A lépcső alján térdelő anya, kezét kis gyermeke fejére nyugtatva, jelképezni akarja a Legenda amaz állítását, hogy az újonnan megkeresztelt hívek közül számosan járultak a püspök elé, kérvén őt, nevelje gyermekeiket papokká. A háttérben a Gellért-hegy körvonalai látszanak, míg az egész jelenet fölött mint ködkép lebeg az Isten-anya alakja, kinek tisztelete a hagyomány szerint Gellért legkiválóbb jellemvonását teszi.
Túry Gyula e festményét, mely a csanádi püspök áldozatkészségéből Temesvárott újonnan építendő templom oltárára van szánva, a most megnyíló tavaszi tárlatra is beküldötte s most ott látható. (Dr. Borovszky Samu.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 17.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page