Normál kép: 1898_Oldal_148_a.jpg   Méret: 770x478 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_148_a_nagykep.jpg   Méret: 1201x747 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Budapest főváros hódoló föliratának szekrénye.

Ismertető szöveg: Budapest főváros hódoló felirata.
Budapest székesfőváros e hó 11-ikén tartott dísz-közgyülésében az 1848-iki törvények szentesítésének félszázados fordulóját Márkus József főpolgármester és Halmos János polgármester lelkes beszédekkel ünnepelték. Ugyanez űlésben megállapították azt a feliratot is, melyet a közgyülés nagy küldöttsége másnap, április 12-én a királynak átnyujtott.
Ez a hódoló fölirat franczia pergamenre van írva, az írása a régi kolostori barátíráshoz hasonló, vékony és magas gót betükkel. A föliratot, melyet a főpolgármester, a polgármester, a két alpolgármester és főjegyző irtak alá. a XII. századbeli oklevelekhez hasonló.
A fölirat egy kristály hengerben van elhelyezve, mely körül arany babérfüzér fonódik gyümölcsökkel, melyek rubinokból vannak. A henger mindkét vége egy-egy aranytalppal van ellátva, melyeken zománczból a székesfőváros czímere látható. Ezen tok ritka szép zöld onix-kő alapon álló, diadalkapu alakú kettős polczon nyugszik. A diadalkapu közepén arany zománczos vánkoson a magyar szent korona kicsinyített hű utánzata, valódi zafir, smaragd és rubin kövekkel valamint a Szent István koronáján is látható szent képekkel diszítve. A korona felett 27 ágú sugár ragyog, melyek összesen 148 tábla brillánttal vannak ékesítve. A két előre álló karon 1848. és 1898. évszámok láthatók. Az egész ötvösmű gazdag bizanti modorban, de a filigrán és zománczos munkájú régi magyar stylben készült. A föliratot így befoglaló tok és alapzat egy disznóbőrből készült fehér szekrényben van elhelyezve. Az ékszerészet ezen remekművét Jauernik Nándor székesfővárosi házinyomdai igazgató és Bachruch A. udvari ékszerész tervezte, az ötvösmunka pedig ugyancsak Bachruch udvari ékszerész műintézetéből került ki. A király a fogadás alkalmával hosszasan nézte ezt a pompás művet és Márkus főpolgármesternek, valamint elutazása előtt újból Apponyi gr. főudvarmesternek örömét nyilvánította, hogy a hazai műipar ily szép művet alkotott. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page