Képaláírás: Bereczki Máté szobra a Kertészeti Tanintézet kertjében, Budapesten.
Dr. Győry István fényképe.

Ismertető szöveg: Bereczki Máté emlékszobra.
Székes fővárosunk budai része e napokban egyszerű, de szép szoborművel gyarapodott. E bó 17-én vasárnap délelőtt 11 órakor leplezték le a kiváló magyar gyümölcsész, Bereczki Máté szobrát a Gellérthegy délnyugati lejtőjén elterülő magyar kir. kertészeti tanintézetben.
Bereczki volt a gyümölcsészet hazai művelői közt az első, a ki a gyümölcsfajtákból óriási gyüjteményt állítván össze, azokat saját megfigyelései és tapasztalatai alapján "Gyümölcsészeti vázlatok" czimű négy kötetes nagy munkájában teljes hitelességgel leírta, sőt a jobb fajtákat hazánkban el is terjesztette. Mennyi érdemet szerzett a szerény körülmények közt élt Bereczki e működésével a hazai gyümölcsészet ügyének, annak legjobb bizonysága az, hogy 1895 decz. 9-én 72 éves korában bekövetkezett halála után néhány héttel már széles körű mozgalom indúlt meg oly czélzattal, hogy e kiváló férfiú emléke méltóan megörökíttessék.
A Molnár István orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos és Angyal Dezső kertészeti tanintézeti igazgató kezdeményezésére megalakult az emlékbizottság, s megindult a gyűjtés, mely rövid idő alatt másfélezer forintot eredményezett s ma már ott áll a Mayer Ede által mintázott és bronzba öntött mellszobor a kertészeti tanintézet parkjában, a tiszta jellemű és csöndben, elvonultan munkálkodó férfiú egyéniségéhez illő környezetben, fővárosunk egyik legkisebb pontján.
A leleplezési ünnepélyen jelen volt Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, a ki az emlékmű létrejövetelét maga ötszáz forintnyi adománynyal segítette elő, gróf Bethlen András, a volt földmivelésügyi miniszter, s közéletünknek még több kiváló férfia. Molnár István, az emlékbizottság elnöke tartott beszédet, melyen Bereczki érdemeit méltányolta, s a lepel levétele után a szobrot szép szavak kiséretében átadta a kertészeti tanintézet igazgatójának, Angyal Dezsőnek. A beszéd után Haragos István kertészeti tanintézeti tanuló tett rövid beszéd kiséretében koszorút az emlékmű talapzatára, melyen e felirás olvasható: Bereczki Máté 1824-1895. Alatta pedig: Egész életét a hazai gyümölcstenyésztés fejlesztésére szentelte. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.)

Bereczki Máté (Romhány, 1824. szept.24. - Kunágota, 1895. dec. 9.) gyümölcsnemesítő, pomológus. Kőfaragó mester fiaként született, Bagyinszki Máté néven. Pesten jogot tanult. Egyike volt a márciusi ifjaknak, Petőfi, Vasvári, Jókai barátai közé tartozott. A szabadságharcban tiszti rangot érdemelt ki. 1849-ben üldözötté vált, bujdosnia kellett, csak 1857-ben részesült közkegyelemben. Mezőkovácsházán telepedett le, rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanítóskodott. Munkaadói birtokán kezdett el pomológiával foglalkozni. A lepusztult gyümölcsös újjászületik a keze alatt: több mint ezer, a fajták különböző változataiból álló saját nemesítésű gyümölcsfát ültet el és nevel. Sosem részesült hivatalos kertészeti szakképzésben: tudását önképzéssel, könyvek, szakfolyóiratok olvasásával és gyakorlati tapasztalataiból szerezte. Vásárolt egy területet Kunágota pusztán, ahol a német, francia, belga, holland pomológusoktól hozatott gyümölcsfákból kialakította az akkori Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét. Tevékenységének és mintagyümölcsösének híre volt egész Európában de még a tengerentúlon is. Rendszeresen publikált hazai és külföldi szaklapokban. Főműve egy négykötetes könyv, a Gyümölcsészeti vázlatok (1877-87), amit a gyümölcstermesztők még ma is bibliaként forgatnak: ebben többek között 472 féle körtét, 423 féle almát, 136 féle szilvát, 27 féle cseresznyét különböztet meg. Az ő nevéhez fűződik a jonatán alma első hazai ismertetése. Harminchárom éven keresztül, haláláig gondozta gyümölcsöskertjét, nemesítette fáit. Őt tekintik a hazai gyümölcsészet atyjának.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)