Normál kép: 1898_Oldal_155_a.jpg   Méret: 770x486 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Nagy kép: 1898_Oldal_155_a_nagykep.jpg   Méret: 1189x752 Színmélység: 24bit Felbontás: 200dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Havanna, Kuba sziget fővárosa.

Ismertető szöveg: Kuba szigetéről.
A Spanyolország és az amerikai Egyesült-Államok közt kitöréssel fenyegető háború oka az a szép és gazdag nagy sziget, mely Amerika közepe tája irányában, Mexikótól keletre delfin-alakúlag nyúlik el a Karaibi-tengerben, a meleg és mérsékelt földöv határán. Ez a sziget, a már három év óta lángban álló Kuba, a legjobb amerikai kávé, czukornád és dohány hazája, közel akkora nagyságú, mint a magyar birodalom területének egyharmad része (112,000 □ kilom.). Fölszine hegyes-völgyes. Legmagasabb rajta a Rico de Tarquinio (2560 méter) nevű hegy, és legnagyobb folyója a sziget keleti részén a Buena Esperanza (Jó reménység) nevű öbölbe szakadó Canto, mely 200 kilométernyi hosszaságú. Az éghajlat rendkivűl kedvező. Mondhatni, örök tavasz van itt, oly mérsékelt időjárással, hogy januárban 22, júliusban 25 R°-nyi a közepes melegség. Csak az a baj, hogy az alacsony partok néhol mocsarasak, s e miatt nem ritkán pusztít az ilyen tájakon a mocsárláz és a sárga láz. A sziget lakosságát ezelőtt 10 évvel 1.632,000-re becsülték, mely számból közel egy millió spanyol, a többi néger, európai és kreol, de a spanyol származású sem mind akar a spanyol nemzethez számíttatni.
A spanyol kormányzás zsarnoksága és telhetetlen kapzsisága a jelen század folyamán már több fölkelésre adott okot. A mostani fölkelés már három év óta pusztítja a szép szigetet. Spanyolország görcsösen ragaszkodik ez utolsó és legszebb amerikai gyarmatához; a sziget lakossága pedig viszont mindent elkövet, hogy a spanyol igát lerázza s Kubát független országgá tegye. Az Egyesült-Államok törvényhozása ezt a törekvést régebben csak erkölcsileg támogatta, most pedig fegyveresen is kész közbe lépni s Kuba függetlenségét kivívni. A kitörni készülő ellenségeskedésre való tekintetből időszerűnek véljük, hogy Kuba szigetének egy nagyobb mértékű térképét bemutassuk s a sziget világhelyzetének pontosabb megismertetése végett egy olyan térképet is közöljünk lapunkban, mely Európa és Amerika területeit, s az ó- és új-világ közt végig húzódó Atlanti­tengert is szemléltesse azon fő tengeri úttal együtt, a mely Spanyolországból, Kádiz kikötőből Kuba szigetére vezet. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.)



A szigetnek fővárosa: Havanna, (vagy San Cristobal de la Habana) 200,000 lakossal, a sziget éjszak-nyugoti partján; a kormányzónak és a római kath. püspöknek székhelve A város nagy kiterjedésével, czifra tornyaival, tarkára meszelt házaival, pálmacsoportjaival és gyönyörű hátterével kellemes látvány, melyet csak a kikötő mellé épített országos börtön és vesztőhely zavar. Az ó-város roszúl van kövezve, keskeny gyalogjárókkal ellátva, kivéve az Obispo-utczát, hol legélénkebb a forgalom és legszebbek a kirakatok. Az új-városban, mely nappal igen csendes, sok a magánlakóház és kert. Legszebb útja a Paseo de Isabel gyönyörű palotákkal, széles járdákkal, kettős pálma-sorral, kocsi-úttal, kávéházakkal, szinházzal és a Casino espagnol-lal. A Villa nueva szinházban franczia előadások tartatnak, a Parque de Isabele-en az előkelő közönség találkozik. Folytatása a parknak a Paseo de Tacon a kormányzó elragadóan szép kertjeivel és a növénytani kerttel, melyben a forró földöv minden növényfaját tenyésztik. A város házai rendesen 1-2 emeletűek, kőből épitvék, nagy ablakokkal és kapukkal. A hiányzó ablaküveget virágokkal befutott czifra vasrácsozat pótolja, mig a kapuk sárga rézlemezekkel és diszítésekkel vannak gazdagon megrakva. Az útczákon igen sok a kocsi, különösen elegánsak a volanták, nagy kétkerekű nyitott hintók, melyeken két ember ülhet, míg a vérvörös ruhába öltözött néger kocsis a gyeplős lovon szokott ülni. A Tacon-téren emelkedik a Tacon-szinház, melyben évenként hiresebb művészek lépnek föl. Érdekes látvány itt a páholyokban ülő, gyémántokkal ékesített hölgykoszorú, melynek figyelme természetesen a fekete szalonruhába öltözött úri földszintre irányúl. Télen a bikaviadalokat is látogatja a hölgyközönség. Ekkor szoktak megtelni a sétahelyek a legválogatottabb közönséggel. A hölgyek hajadonfővel, selyemben, bársonyban kocsikáznak, az urak kifogástalan párisi divat szerinti öltözékben gyalog járnak és a katonazenekar dalai mellett tartanak szemlét. A templomok egyszerűek, de csinosak; a kereskedések nagy része barczelonai spanyolok kezében van, kik csak meggazdagodni mennek oda. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 1.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page