Képaláírás: Az eskütéri híd Budapesten.
Ismertető szöveg: Az eskütéri híd.
Budapest főváros mesés fejlődése égető szükséggé tette egyebek közt azt is, hogy a Duna két partján fekvő városrészeket mennél több híd kösse össze egymással. Közel harmincz évig a remek Lánczhíd egymaga uralkodott a hatalmas folyam fölött; majd azonban aránylag rövid időközökben egymás után létesültek: a Margit-híd, a vágó-hídon aluli, meg a Margitszigeten felüli vasúti híd, az ezredévi nemzeti ünnep alkalmára pedig a vámház melletti Ferencz József-híd. E pompás vashíddal egyidejűleg tervbe vették a Belváros és a budai Tabán egybekapcsolására szolgálandó eskütéri hidat is; a pályázatokat is egyszerre hirdették ki mind a kettőre; az eskütéri híd munkálatait azonban csak a jelen évi tavasz nyiltával kezdhették meg.
Most már javában dolgoznak a két átellenes hídfő alapozásán. A munkálatok akadálytalan folytatása érdekében mind a két parton hatalmas területeket kerítettek be, hol csak a nagyszámú munkások és szállító szekerek járhatnak-kelhetnek, meg a különféle gép-szörnyetegek, szerszám- és anyag-raktárak lephetik el a nekik jutó helyeket.
Az eskütéri híd a Lánczhíd és a Ferencz József-híd között csaknem közép tájon fog áthajlani a Duna fölött, a Kerepesi-út tengelyéből a Gellért-hegy éjszaki töve alá. Alaptervéül a kormány az esslingeni gépgyár főmérnöke, Kübler Gyula és társai által benyújtott s a pályázaton első díjat nyert tervezetet fogadta el, de saját szakemberei által tetemesen átalakítva úgy műszaki tekintetben, valamint alakjára nézve is, hogy tetszetősségben is méltó társa lehessen a szomszédos két pompás hídnak.
Az új híd, mivel a Duna az Eskü-tér táján van legszükebbre összeszorítva, egyetlen hatalmas ívvel fog a folyam fölött lebegni. Ez ív nyilása 312 méternyi lesz; ezen kivűl két hatalmas tartó pilléréből 21-21 méternyi két kisebb ív fog kihajlani a szárazra a két végén, szabad járást-kelést engedve az alattuk elvonuló parti séta- és kocsiúton. Ez a két mellékív voltaképen följáró lesz a hídra s egyszersmind elleplezője annak a két földalatti aknának, a hol a híd tartó részeinek a végei le lesznek erősítve. A tartó rész két pár óriás drótkötél lesz, öntött aczél drótszálakból szerkesztve, melyeket a rozsdásodás elhárítása ellen horgany-fehérrel vonnak be. A mintegy 15 ezer szál drótból alkotandó kötél lágy dróttal sűrűn körűltekergetve olyan vastag lesz, mint egy félméternyi átmérőjű szálfa s összesen mintegy 1680 tonnányira (33,600 mázsa) fog rúgni a sulya.
Az óriás drótkötelek párosával aláhajló ív-alakban fognak a két-két hatalmas vastoronynyal koronázott pillérek közén lebegni, olyan formán, mint a Lánczhíd középlánczai; két-két kötél lesz egymás fölött, melyekről szintén a Lánczhídéihoz hasonló tartó hevederek ereszkednek le, hogy a hid jármát tartsák, melynek erős lengését az fogja elhárítani, hogy a hevederek itt is váltakozva fognak lefüggeni a felső és alsó kötélről.
A híd szélessége 16 méter lesz, melyből középütt 10 méter kocsiút, két oldalt 3-3 méternyi szegély pedig gyalogút lesz. Teherszállító szekerek nem járhatnak rajta, de a villamos vasútat átvezetik a középpályáján. A pompásnak igérkező híd mintegy ötödfél millió forintba fog kerülni, de aztán igazi dísze is lesz a fővárosnak nemcsak könnyeden lebegő, bár szilárd szerkezetével, hanem tornyaival és csinos hídfői építményeivel is, a melyeket a két végére a jegyosztó pénztárak elhelyezésére emelnek.
Az eskütéri híd miatt a Belváros, valamint az átellenes Tabán is igen megváltozik. A régi rozzant épületeket és szűk utczákat már is eltüntették a hídra vezetendő útvonalak mellékeiről, hogy palotasorok támadjanak a helyeiken. De megváltozik a lakosság nagy részének a szállásolása és életmódja is, mert a hegyes-halmos és tisztább levegőjű budai rész sokkal közelebb jutván a pesti oldalnak épen legfontosabb részeihez, az előkelő osztályok bizonyára nagy számmal fognak áttelepedni a Gellért- és Naphegy lejtőire, melyeken az új városrendezési tervek szerint egész villa-város fog keletkezni, honnan az új hidon át gyalog is kényelmesebb lesz a pesti oldallal érintkezni, mint most a két part közt járó apró gőzhajók segélyével. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 8.)
Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló, csodálatos teljesítménye volt. Átadásakor és még további majd negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna rekorder és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos és napjainkig legszebbnek tartott lánchídja volt. Sajnos ez a remekbe szabott alkotás is a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyére kábelhíd épült. Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
...
Az eredeti híd
Létesítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd építésével együtt (Eskü téri és Fővám téri hidak). A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) hídra. A tervezők közül 41-en oldották meg az áthidalást egyetlen nyílással, 36-an az eskütéri, 5-en a Fővám téri hídnál. A 74 pályázó közül 15 volt magyar, a többiek közül legtöbb amerikai volt (16), többen voltak olaszok, osztrákok, németek és franciák.
1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. (Forrás: Wikipédia)
|