Képaláírás: Don Juan d' Austria. Castilla. Valesco. Reina Christina.
A cavitei tengeri csatában elpusztult spanyol hadihajók.

Ismertető szöveg: A cavitei tengeri ütközet.
A spanyol-amerikai háború első nagyobb csatájáról, mely a Filippini-szigetek mellett folyt le, május 2-án adott hirt a táviró. Azóta megérkezett Washingtonba a győztes Dewey amerikai tengernagy jelentése is. Az ütközet lefolyása a következőkép történt.
Dewey tengernagy, az amerikaiak ázsiai hajóhadának parancsnoka, április 26-ikán kapta a parancsot, hogy hajóhadával a spanyolok ázsiai gyarmata, az épen lázongó Filippini-szigetek ellen induljon és azt foglalja el. A khinai partok mellékén állomásozott hajóhad április 27-én délután indult el a Mirs öbölből, a 980 tengeri mérföldre eső Manila felé. Az amerikai hajók május elsején reggeli öt órakor elértek a Filippini-szigetekhez és a Luzon szigeten fekvő cavitei erősség bejáratától 30 kilométerre levő Subig öbölben megalakították a csatavonalat. Elül az Olympia (5870 tonnás) 28 ágyúval fölszerelt pánczélos, Dewey tengernagy zászlóshajója ment; utána első csatasorban a Baltimore (4413 tonnás) hajó 16 ágyúval, a Raleigh pánczélos czirkáló (3213 tonnás) 19 ágyúval, a Petrel ágyúnaszád (892 tonnás) 6 ágyúval, a Concord pánczélos (1710 tonnás) 8 ágyúval és a Boston pánczélos czirkáló (3000 tonnás) 12 ágyúval következtek, a második, vagyis tartalék csatavonalban pedig a Mac-Culloch jelző gőzös (860 tonnás) 6 ágyúval, a Nanshan és Zaphiro ágyúnaszádok (1100 tonnával) 6-6 ágyúval haladtak.
A mint a hajók a cavitei öböl bejáratánál lévő Corregidor szigethez érkeztek, az ottani spanyol erődök megkezdték a tüzelést, melyet azonban az amerikai ágyúk hamar elhallgattattak, mire az amerikai hajóhad a szabaddá tett bejáráson behatolt az öbölbe és hosszas keresés után reá akadt a spanyol flottára, a mely a cavitei erődök fedezete alá egy kisebb öbölbe húzódott be. A mint a két fél hajói megpillantották egymást, megkezdődött a tüzelés, melyben az Olympia járt elől húsz centiméteres romboló ágyúival. Alig egy félórai ágyúzás után az amerikai lövegek felgyújtották a spanyolok Castilla nevű (3260 tonnás) pánczélosát, mely 12 ágyúval védte magát. A spanyolok legnagyobb pánczélosa a Reina Christina (3500 tonna) 11 ágyúval támadást is próbált az Olympia ellen, de a nagy golyózáporban súlyosan megsérülve kénytelen volt visszafordulni. Alig 10 percz múlva ez a hajó is kigyuladt, úgy, hogy a rajta levő Montojo spanyol tengernagy is kénytelen volt csónakon a Don Jaan d' Austria (1800 tonnás) pánczélosra menekülni. A Reina Christina a kigyuladás után rövid idő mulva elsülyedt; ezt követték az Isla de Luzon (1045 tonnás, 6 ágyúval), a Mindanao (1080 tonnás, 6 ágyúval) és Castilla pánczélosok. A sűrű füstben alig látták egymást az ellenséges felek. Az ötödszörre elvonuló amerikai hajóhad két órai ágyúzás után abbahagyta a tüzelést és pihenésre félre vonult.
A spanyol erődök e teljes pusztulás láttára délután egy órakor kitűzték a fehér zászlót. Montojo spanyol tengernagy megsebesülve, hadsegédeivel Manilába menekült. Az amerikaiaknak három halottjuk s 18 sebesültjük, a spanyoloknak ellenben 618 halottjuk és 410 sebesültjük van és tiz elsülyedt hajójukba került a szomorú május elsei csata. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 15.)