Képaláírás: Mr. Boutelle, a hadügyi költségvetés előadója.
Az Egyesült Államok kongresszusából.

Ismertető szöveg: Jelenetek az Egyesült-Államok kongresszusából.
A polgárháború óta nem volt oly általános izgatottság és felindulás az Egyesült-Államok képviselőházában, mint a Spanyolországnak küldött hadizenetet megelőző hetekben. Az izgatottság tetőpontját április 6-án érte el, midőn az Egyesült-Államok elnökének izenetét olvasták fel a törvényhozás mindkét házában, mely izenet már egyértelmű volt a hadizenet kimondásával. A képviselők és szenátorok teljes számban jelentek meg üléstermeikben s a karzatok is zsúfolva voltak hallgatósággal. Mindenki feszülten várta a történelmi fontosságú pillanatot, mely a háború fölött fog határozni. A képviselőházat déli 12 órakor nyitották meg s miután a házi káplán elmondta szokásos megnyitó imáját, mindjárt az elnök üzenetének felolvasására került a sor. A képviselők s a karzat fojtott csendben hallgatták végig az üzenetnek háromnegyed óráig tartó felolvasását s csak azután tört ki taps és helyeslő zaj a Ház minden oldaláról s a képviselők százai egyszerre emelkedtek fel, hogy az indítványhoz hozzászóljanak. Képünk ezt a jelenetet ábrázolja, midőn a nagyszámú jelentkezők az elnöknek integetnek s a szólásra engedélyt kérnek. A zaj s a jelentkezés azonban nem soká tartott, mert egy képviselő indítványára, az elnöki izenet javaslatait vita nélkül egyhangúlag elfogadták s az izenetét a kész határozattal tárgyalásra rögtön átküldték a szenátusnak. A dolgok további folyása ismeretes olvasóink előtt; a washingtoni kongresszusból közölt képeink magyarázatául most még csak azt említjük meg, hogy a képviselőház rögtön az elnöki izenet elfogadása után, a haditengerészeti költségvetés tárgyalásába fogott s még ugyanazon délután 39 millió dollárt szavazott meg a hajóhad kiegészítésére. Mr. Boutelle képviselő - kit egyik képünk is ábrázol - volt a javaslat előadója s lelkes támogatója, kinek ugyan sok aprólékos indítványnyal kellett megküzdenie, de javaslatát könnyen vezette diadalra, mert ekkor a képviselők egyáltalán nem voltak olyan hangulatban, hogy aprólékosságokkal törődjenek s az akadékoskodókat mindjárt lehurrogták. Többi képeink is, ez ülésről ábrázolnak egy pár jelenetet s azokról fogalmat szerezhetünk az amerikaiak sajátságos szónoki gesztusairól s élénk testmozdulataikról, melyekkel mondandóikat kisérni szokták. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 15.)