Képaláírás: Vértessy Sándor, a budapesti királyi itélő tábla elnöke.
Morelli Gusztáv tanár fametszetei.

Ismertető szöveg: Vértessy Sándor, a budapesti kir. itélő tábla elnöke, részben szintén még a "nagy idők" neveltje. Moóron 1828. márczius 24-ikén született, Győrött és Székes-Fehérváron végezte a középiskolát s 1847-ben a budapesti egyetemen jogi tanulmányait. Rövid ügyvédi gyakorlat után 1850-ben lépett a birói pályára az egykori pesti kerületi főtörvényszéknél, a honnan 1854-ben az esztergomi járásbirósághoz tollnoknak s még ugyanebben az évben a bécsi cs. kir. legfőbb törvényszékhez és semmitőszékhez fogalmazónak neveztett ki. Itt újra vizsgálatot kellett tennie a birói tárgyakból, a mi után 6 évig mint udv. segédtitkár működött. A kir. udvari kanczellária 1860-ban helyreállíttatván, ott mint fogalmazó nyert alkalmazást, 1863-tól kezdve pedig mint elnöki titkár egészen 1867-ig.
Az alkotmányos kormányzás végre az ő tehetségeinek is nagyobb működési tért biztosított.
Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök a miniszterelnökséghez osztálytanácsosul alkalmazta s az elnöki osztály vezetését bizta rá. 1869-ben semmitőszéki bírói rangot nyert, bár egyelőre hivatalos működési köre nem változott. Ilyen minőségben kisérte a miniszterelnököt abban az utazásban is, a melyet Ő Felsége a király Egyiptomba a suezi csatorna megnyitása alkalmából tett. Vértessy szellemi frissesége, daliás alakja, sokoldalú képzettsége és finom modora miatt a magasabb köröknek állandóan kedvelt embere volt. Keleti utazása alkalmával ő hozta haza Konstantinápolyból az Abdul Aziz szultán által visszaajándékozott első Korvin-kódexet s e megbizással kapcsolatban kapta a szultántól a Medsidie-rend nagykeresztjét, itthon pedig a Salvator-rend középkeresztjét és a Szent István-rend kiskeresztjét. Ugyanakkor, 1870-ben foglalta el bírói székét is a semmitőszéknél, mely állása a Kuria két osztályának egyesítése alkalmával kuriai bírói állássá alakult át. 1885-ben a kir. kuriához tanácselnökké, 1894 végén pedig a budapesti kir. tábla elnökévé nevezték ki és e méltóságánál fogva a főrendiháznak is tagja lett. A király 1896-ban, az ezredévi ünneplés alkalmával valóságos belső titkos tanácsossá is kinevezte. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 22.)

Vértessy Sándor, a budapesti királyi itélőtábla elnöke, szül. Móron 1828 márc. 24. Gimnáziumi tanulmányait Győrben és Székesfejérváron végezte, az egyetemieket Budapest. Ügyvédi gyakorlatot folytatván előbb, 1850. a birói pályára lépett, 1854. tollnoknak nevezték ki az esztergomi járásbirósághoz s még azon évben udvari fogalmazónak a bécsi cs. és kir. legfőbb és semmítő székhez, ahol később birói vizsga letétele után mint udvari segédtitkár hat évig működött. A királyi udvari kancelláriának 1860-ban való viszaállítása után ezen hatóságnál mint udvari fogalmazó nyert alkalmazást, 1863. udvari és elnöki titkárnak nevezték ki; ezen minőségben működött 1867-ig. A m. kir. minisztérium felállítása alkalmával a miniszterelnökségbe hivták meg osztálytanácsosi minőségben és az elnöki osztály vezetésével bizták meg. A m. kir. semmítő szék felállítása alkalmával 1869. birónak neveztetett ki, megmaradván mindazonáltal 1870-ig a miniszterelnökség szolgálatában; ilyen minőségben vett részt Andrássy Gyula gróf miniszterelnök oldalán a király kiséretében annak keleti utazásában, midőn a Szuezi-csatorna megnyitására utazott. Visszatérve, ő hozta magával az első Korvinákat, melyeket Abdul Aziz szultán ajándékozott a nemzeti muzeumnak. Ez évben kapta a Salvator-rend középkeresztjét, később a Szt.-István-rend kiskeresztjét, a szultántól pedig a Medsidje-rendet. Birói székét is ez évben foglalta el. A semmítő széknek a legfőbb törvényszékkel való egyesítése alkalmából kuriai biró lett, 1885. u. o. tanácselnök, 1893 dec. 4. pedig a budapesti királyi itélőtábla elnöke. Mint ilyen tagja a főrendiháznak. 1896 jun. 8. óta valóságos belső titkos tanácsos. A közjogi és felirati bizottság s az igazoló biróság tagja. (Forrás: Pallas Nagylexikon)