Képaláírás: Gróf Teleki Domokos, királyi hivatalos.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.

Ismertető szöveg: A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ...
(királyi hivatalos ... a választott követek mellett, a király által minden pártból, rendesen főrendűekből, kinevezett kisebb serege, az egykamarájú országgyűlésben mintegy a főrendiháznak felelt meg) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)

Teleki Domokos, gróf (Marosvásárhely, 1810. ápr. 1. - Kolozsvár, 1876. máj. 1.): politikus, publicista, az MTA tagja (l. 1836, ig. 1855, t. 1861). 1829 - 30-ban tisztviselő a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál. Majd a pesti egy.-en jogot hallgatott. Itt került kapcsolatba Széchenyi Istvánnal és mint a reformtörekvések híve, bekapcsolódott az erdélyi és mo.-i politikai küzdelmekbe. Cikkeit az 1840-es években a Pesti Hírlap és az Erdélyi Híradó közölte. 1848 - 49-ben egyrészt betegsége, másrészt a forradalom ellenzése miatt visszavonult a közélettől; az abszolutizmus idején a marosvásárhelyi Teleki-könyvtár kéziratos anyagát rendezte. 1861-ben főrendiházi tag, 1865 - 75-ben ogy-i képviselő. Pályája elején verseket, később cikkeket, emlékbeszédeket és'történelmi tanulmányokat írt. - F. m. A Hóra-támadás története (Pest, 1865); A székely határőrség története (Bp. 1877). - Irod. Szász Domokos: A közügyek bajnoka. Emlékbeszéd legid. gr. T. D. végtisztességére (Kolozsvár, 1876); T. D. (Erdélyi Múzeum, 1876); Deák Farkas: T. D. emlékezete (Ért. a társ. tud. köréből. VI., Bp. 1881). (Forrás: Magyar életrajzi lexikon)