Képaláírás: Báró Kemény István, Alsó-Fejérmegye követe.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.

Ismertető szöveg: A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)

Báró Kemény István.
(1811-1881.)
...Rendkivüli ember volt sok tekintetben, némi részben különcz is...
...István báró, középső a három fiu (Domokos, ő és György) között, korán átvette a csombordi birtokot és kastélyt, mely a Maroson át, egy kis félórányira volt Enyedtől. ...
A negyvenes évek kolozsvári országgyűlésein s a hatvanas és hetvenes években a pestieken, - mindig mint Alsó-Fehérvármegye követe, illetőleg egyik kerületének képviselője - nyilvánosan nem játszott nagy szerepet; "szónokolni" nem szeretett, de soha sem tartozott a tétlen emberek közé, kik csak azért vannak, hogy a szavazók számát szaporítsák. ...
1848-ban Alsó-Fehérmegye főispánja volt. Mikép teljesitte hivatását ebben a nehéz, majd rettenetes időben: a történelemre tartozik elmondani. ... (Szász Károly) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1881. szeptember 25.)