Képaláírás: Szilágyi Sándor.
Cserna Károly rajza.

Ismertető szöveg: Szilágyi Sándor magyar történész, az MTA rendes tagja. Jogi és bölcsészeti tanulmányait Kolozsvárt végezte. A forradalom idején Pestre ment és a Pesti Hírlap és az Életképek munkatársa lett. A szabadságharc után irodalmi folyóiratok kiadásával kísérletezett. A Magyar Emléklapnak 10, a Magyar Írók Füzeteinek 4, a Pesti Röpiratnak csak 10 füzete jelent meg, mivel a rendőrség a szabadságharc emlékeit idéző versek közlése miatt mindegyiket betiltotta. Az 1851-ben kiadott Nagyenyedi Album c. irodalmi évkönyvének II. kötetét is elkobozta a rendőrség és több más önálló munkáját is. 1852-től a kecskeméti ref. kollégium matematikatanára, 1853-tól Nagykőrösön tanított, többek között Arany János, Mentovich Ferenc volt a tanártársa. 1867-ben br. Eötvös József a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba titkárnak nevezte ki. 1878-tól a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója. Az 1850-es évek küszöbén a szabadságharcról közölt írásokat, utóbb főleg Erdély 16 - 17. sz.-i történetéről dolgozott fel és tett közzé sok adatot, okiratot: 1875-ben a Századok szerkesztését vette át, majd megindította a forrásközlő Történeti Tár c. folyóiratot (1878) és a Magyar Történelmi Életrajzok sorozatát (1885). Kiterjedt tudományos szervező munkát folytatott. Kiadta az Erdélyi Országgyűlési Emlékek (1540-1699) sorozatát, szerkesztette a millennium alkalmából kiadott 10 kötetes Magyar Nemzet történetét. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)