Képaláírás: A tizenhárom tábornok érem-arczképe az aradi vértanúk emlékszobrán. - Zala Györgytől.

Ismertető szöveg: Damjanich János honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legkiválóbb magyar tábornoka lett a cs. kir. hadsereg e szerb származású katonája; vezetett zászlóaljat, és hadsereget is. A szabadságharc számos szép győzelme köthető a nevéhez, gyakran reménytelen helyzetből is tudott fordítani, és ezt alig árnyékolja be, hogy időnként megbetegedett, a nyári hadjárat előtt balesetet szenvedett (eltörte a lábát), és szakértelme ilyenkor kritikusan hiányzott a tisztikarból. Kötél általi halálra ítélték, és az aradi várban 1849. október 6-án kivégezték. (Forrás: Wikipédia)

Az aradi Szabadság-szobor teljes egészében közadakozásból gyűlt pénzből készült. A szobor talpazatán az 1849. október 6-án, Aradon kivégzett 13 tábornok bronz domborművét helyezték el. A szobor központi alakja egy allegorikus szabadságot jelképező nőalak, s mellette a talpazaton 4 szoborcsoport helyezkedik el, mégpedig: Ébredő szabadság, Harckészség, Áldozat készség, Haldokló harcos. A szobrot 1890-ben avatták fel. 1925-ben az emlékművet eltávolították. 2004. április 25-én újra felállították. Az Aradi színház mögötti téren, a Szabadság téren állt első felállitásakor a szoborcsoport. Ma a volt Attila téren, (mai nevén: Megbékélés Parkja), a református templom közelében található. (Forrás: szoborlap.hu)