Képaláírás: Kitchener tábornok

Ismertető szöveg: Horatio Herbert Kitchener (1850. június 24., Gunsborough - 1916. június 5., Orkney-szigetek közelében) az egyik legismertebb brit katonatiszt az angol gyarmatosítás korából, a XIX. század utolsó harmadában szinte minden fontosabb, Nagy-Britanniát érintő konfliktusban részt vett. ... Dél-Afrikában Lord Roberts vezérkarába tartozott, majd tőle átvette a parancsnokságot 1900 őszén. Kitchener ekkor a háború második szakaszában találta magát, amikor a búrok gerillahadviselést folytattak a britek ellen, ezt pedig az angol parancsnok brutális eszközökkel beszüntettette: a búr nőket és gyerekeket koncentrációs táborokba záratta, a búr ellenállás gócpontjaiként szolgáló farmokat pedig felrobbanttatta, e módszerek miatt sok kritika érte, sőt be is nyújtotta lemondását 1901 folyamán a főparancsnoki tisztségről, de az akkori kormány ezt elutasította. Az 1902-ig háborút lezáró vereeniging-i békét ő kötötte meg a búrokkal. Háborús teljesítményéért megkapta a Kartúm, Aspall és a Vaal-völgy vikomtja címet, és 30000 font jutalmat. (Forrás: Wikipédia)

"... A hegyes-völgyes vidéket nagyon jól fel tudják használni a boerok a harczban. Könnyen mozgó csapataikkal elrejtőznek e helyeken s onnan indítják támadásaikat úgy, hogy az angolok már nagy veszteséget szenvednek, mielőtt észrevennék, honnan jön tulajdonképen a támadás. Egy ilyen puskatüzelést ábrázol képeink egyike, a melyen az angol lovasított gyalogság küzd, lovairól leszállva, a boer lövészek ellen.
S ez előnyös állásfoglalásuknak köszönhetik a boerok sikereiknek egy részét. így Gatacre tábornok azért szenvedett rendkívül nagy s csapataira végzetesnek mondható vereséget, mert kémeitől félrevezetve, egy szűk völgykatlanból akarta megtámadni a magaslatokon elhelyezkedett boerokat, a kik azután oly pusztítást vittek végbe seregében, hogy csakhamar kénytelen Volt menekülni. A vert hadvezérek közé sorozták a legközelebbi napok eseményei Methuen lord tábornokot is, a ki a Modder-river melletti, majd a magersfonteini csatákban valóban szörnyű veszteségeket szenvedve, kénytelen volt a nyugati fősereggel visszavonulni."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 46. évf. 51. sz. (1899. december 17.))