Képaláírás: Klotild főherczegnő új palotái Budapesten, az Eskü-úton.
Nádler Róbert vízfestménye a Műcsarnok téli kiállításán Korb és Giergl tervei után.

Ismertető szöveg: Klotild főherczegnő budapesti palotái.
Budapest belvárosának új építkezései közt, mint már múlt heti közleményeinkben is előadtuk, minden tekintetben kiválik Klotild főherczegasszony két palotája, melyek a régi Kigyó-térre nézőleg úgy emelkednek egymás szomszédságában, hogy köztük halad el az épülő eskütéri hídra vezető szép, tágas új utcza.
A főherczegnő pompás bérpalotáiról érdekes kép látható a Műcsarnok jelenlegi tárlatán, melyet a tervező építészek állítottak ki. E kép teljes fölvilágosítást nyújt a szemlélőnek arról, hogy a tervkészítő Korb és Giergl műépítészek, kik megelőzőleg Párisban és Londonban alaposan tanulmányozták főkép az amerikaias izlésű nagy bérházak rendszerét és berendezését, sem nem pusztán a nálunk eddig divatozó hétköznapi épűletformák kerülésére, sem nem szebb és czélszerűbb amerikai építésmódok puszta utánzására törekedtek, hanem azon voltak, hogy elsajátításra méltó építészeti elvek és elemek fölhasználásával olyan önálló irányt kisértsenek meg, a mely állandóságra és elterjedésre számíthasson.
Alapelvűl a szép és hasznos tökéletes egyesítését tűzték ki maguk elé. A szépet az épületek külsejének művészi megalkotásában, a hasznosat pedig a tér ügyes fölhasználásában iparkodtak megvalósítani, a nélkül, hogy egyik a másik rovására érvényesülne.
A Kigyó-tér, melyen ma a paloták emelkednek, illetőleg a szabályozás befejezte után létrejövő "Eskü-út" a főváros egyik legelőkelőbb része lesz. A Kigyó-tér mai képe helyett, ha a király Ő Felsége bérpalotája a szomszédságban fölépül és a régi városháza eltűnik, teljesen új kép tárul a szemlélő elé, s a tágas térségen épült hatalmas paloták sorai között a monumentálisnak igérkező eskü-téri hídon át a budai hegyekre tekinthet át az új Budapest e szép részéből. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. január 28.)