Képaláírás: Schvarcz Gyula.
Erdélyi fényképe után.

Ismertető szöveg: Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1839. december 7. - Budapest, 1900. január 31.) államtudományi író, történész, jogtörténész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Apja főhadnagy volt (meghalt 1841-ben), anyja Horhy Katalin. Horhyék házában nevelkedett. Középiskoláit szülővárosában (1848-1854), a gimnázium 7-8. osztályát a pesti piaristáknál, felsőbb tanulmányait a pesti, a müncheni és a berlini egyetemen végezte. 1861-ben a jénai egyetemen bölcsészdoktorrá avatták. Több évet tanulmányutakkal töltött el, bejárta Közép-Európát és Angliát.
Korán kezdett közoktatásügyi politikával foglalkozni, de a természettudomány terén is jelentékeny műveket alkotott. A tudomány és a politika szorosan egybekapcsolódott életében. Magyar, német, francia, angol és ó-görög nyelven írt művei figyelmet keltettek itthon és külföldön egyaránt. 1865-ben Új korszak címen közművelődési és tanügyi hetilapot alapított Bobory Károly szerkesztésével. A Magyar Tudományos Akadémia 1864-ben levelező, 1887-ben rendes tagjává választotta. Tagja volt a londoni Geological Society, Ethnological Society, Anthropological Society, a Société Géologique de France, az Académie Nationale és más társaságoknak.
Többször (1868-1872, 1875-1878 és 1887-1894) országgyűlési képviselővé választották, ekkor behatóbban foglalkozott az államjoggal. A politikai intézmények európai színvonalra emelését sürgette; államjogi és művelődéspolitikai nézeteiből (például közigazgatási bíróság felállítása, a tisztviselők minősítésének törvényben szabályozása, a földművelési minisztérium különválasztása a kereskedelemügyitől, a főrendiház modern felsőházzá alakítása stb.) és közoktatásügyünk felsőbb fokainak javítása (például a jog- és államtudományok különválasztása önálló államtudományi doktorátussal) sok minden az ő munkáiból került át a gyakorlati életbe. A vármegyei, városi, törvényhatósági közkönyvtárak alapításának, a progresszív jövedelmi adó bevezetésének, az általános szavazati jognak stb. nálunk Schvarcz Gyula volt az atyja. Parlamenti működése alatt a ház közoktatásügyi bizottságának volt előbb tagja, később évről-évre elnöke. Beszédei nagyrészt a kultúrpolitikára vonatkoznak. A Tisza-féle fúzió alkalmazásával ő is belépett a Szabadelvű Pártba, melynek 1894-ig volt tagja. Ekkor a budapesti egyetemen az ókori történelem rendes tanára lett (1900-ig), az újabb választáson már nem indult. (Forrás: Wikipédia)