Képaláírás: A dél-afrikai harcztérről. - Villamos fényszóró készülék az angol táborban.

Ismertető szöveg: Az Első búr háború (hollandul: Eerste Boerenoorlog, Afrikaans nyelven: Eerste Vryheidsoorlog, szó szerin Első szabadságharc), hívják még Első angol-búr háborúnak vagy Transvaal háborúnak, 1880. december 16. és 1881. március 23. között zajlott le a mai Dél-afrikai Köztársaság területén. Ez volt a búr háborúk kezdete.
Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó britek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat Indiába, második a felfedezés 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál. A Natalia Köztársaság egy rövid életű búr állam volt amit helyi afrikaans nép alapított meg 1839-ben. A köztársaság az Indiai-óceán partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és 1843-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai Namíbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet.
Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélő telepes farmerekből álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányítás hozott néhány gazdasági előnyt. Az ott élő holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belső irányába emigráltak, végül alapítottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek.
A 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindította a gyémánt-bányászatot, a világ minden részéről érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbőszítette a búrokat. ... (Forrás: Wikipédia)

A dél-afrikai harcztérről.
Az angoloknak a délafrikai harcztéren nemcsak a boerok vitézsége nehezíti meg helyzetüket, hanem a harcztér természeti alakulásának nagyobb hadseregek támadó míveleteire alkalmatlan volta is. Csak roppant erőfeszítéssel, óriási áldozatok árán tudnak egy-egy kedvezőbb hadállást elfoglalni, de ekkor sem vehetik hasznát nagy áldozataiknak, mert a vidéket jobban ismerő boerok csakhamar visszaűzik őket oda, a honnan elindúltak.
A Tugela folyó felső vidéke, a jelenlegi hadműveletek egyik fő színhelye, meglehetős magas fensík. Aránylag szűk völgyben s magas, sziklás hegyoldalak közt folyik a Tugela, melyet itt, bár csak 40 kilométernyire van a forrásától, számos mellékfolyója jókora folyammá dagaszt. A Spionskop, melyről a legutolsó nagy csatában oly véres harcz után űzték le az angolokat, nem közvetlen a Tugela mellett fekszik: déli kiágazása egy hegyláncznak, mely keletről nyugatra húzódik a Tugela partja felé. Maga a Spionskop egy csaknem teljesen kopasz, nagy magaslat, melynek teteje terrasz-szerű, lapos. Nyugati oldalán halad el a Ladysmithbe vezető postaút, melyet az angolok minden áron hatalmukba akartak keríteni, mert csak ezen juthatnak Ladysmithbe.
...
A míg Buller hadserege minden erejét megfeszíti, hogy a Ladysmithbe bezárt sereget kiszabadítsa a kelepczéből, ezek a világgal való érintkezéstől teljesen el vannak zárva. Az egyedüli mód, melyen a fölszabadításukon fáradozó sereggel érintkezhetnek, a fényszóró készülékek használata. Ezek a készülékek, melyek természetesen csak éjszaka használhatók s akkor is csak tiszta időben, a belsejükben alkalmazott tükrök segítségével megsokszorozott erővel vetítik a villamos fényt 16-20 angol mérföld távolságra. A fénynek különböző irányításával jelzik az egyes betűket, melyeket a másik állomáson aztán szókká állítanak össze. Perczenként két-három szót lehet ilyen módon táviratozni. Azok a hírek, melyeket a ladysmithi és kimberleyi helyőrség helyzetéről koronként hallani, mind ezen az úton kerülnek ki a körűlzárt városokból. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 18.)