Képaláírás: Zsivanovics Zsivan, közgazdasági miniszter.
Arczképek a szkupstinából.
Nisi és belgrádi fényképek után.

Ismertető szöveg: A szkupstina.
A szkupstitna, a szerb országgyűlés régi intézmény, de mai alkotmányos alakját csak a hatvanas években nyerte. Szerbiában régen az ország nagyjainak gyülekezeteit nevezték így. A török hódoltság alatt a községek vénjei, a kmet-ek, a törököktől megtűrt szkupstináikon vetették ki az adókat, melyeket a basák róttak reájok. Nagy Milos szerb fejedelem a szabadságharcz után rögtön megújította ezt a intézményt és utána minden Obrenovics a szkupstinában kereste uralma leghatalmasabb támaszát. A szkupstina igtatta be az Obrenovicsok nemzeti dinasztiáját, miután a Karagyorgyevics-családot trónvesztettnek nyilvánította. Ez választotta fejedelemmé később Milánt is, ez adta az országnak az alkotmányt, szavazta meg a török háborúkat, proklamálta a királyságot, s ma is tevékenyen működik az ifjú Sándor király oldala mellett, a ki erélyesen vezeti országát a kulturális, politikai és gazdasági előrehaladás útján. Tekintve azt a viszonyt, mely Magyarország s az Obrenovicsoknak velünk tőszomszédos királysága között fennáll, azt hiszszük, hírlapírói kötelességet teljesítünk, ha e lapok olvasóival megismertetjük a nevezetesebb politikusokat, a kik ez idő szerint Szerbiában irányadók. Többnyire ismert férfiai a politikai életnek, a kik már gyakrabban érintkeztek hivatalos ügyekben, politikai vagy pénzügyi tárgyalások folyamán Magyarország vezető köreivel. A kormányférfiak mellett a szerb országgyűlés (szkupstina) néhány kiválóbb tagját is bemutatjuk.
...
Zsivanovics Zsivan, a közgazdasági ügyek minisztere nemrégiben is, a szegedi országos kiállítás alkalmával, érintkezésbe jutott a magyar hivatalos körökkel. E kiállításon alkalma volt a két szomszédos állam gazdasági közeledése érdekében szót emelni. Mint tudós és publiczista érdemes pályát futott meg s a míg Risztics Jovan, az egykori regens élt, e jeles államférfi alteregójának tekintették. Risztics halála után ő rá jutott követőinek vezetése, kiket megnyerő modorával vonzott magához. Mint gazdasági reformok kezdeményezője, a legjobb úton van arra, hogy hazáját a felvirágzás felé vezesse. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 18.)