Képaláírás: A franczia huszárok Texelnél, a befagyott Zuider-tavon elfogják a hollandi tengeri hadat. - Barsi Adolf festménye.
Képek a huszár-kiállításból.

Ismertető szöveg: ... Utolsó nagyobb képünk pedig Barsi Adolf műve s azt a páratlanúl álló hadi tényt tünteti föl, midőn a franczia huszárok 1797-ben [helyesen: 1795] Texelnél a befagyott Zuider-tavon elfogják az egész hollandi tengeri flottát. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 25.)

Helder: kikötőváros E.-Hollandia németalföldi tartományban, 36 km.-nyire Alkmaartól, a Texel szigetet a kontinenstől elválasztó Marsdiep nevü csatorna és vasut mellett, 21.984 lak., bőr- és puskaporgyártással, élénk tengeri kereskedéssel. A nagyobbára alacsony, vörös házakból álló várost, a Nieuwe-Dieptől, a nagy É-i csatorna bejáratánál kezdődő hatalmas, 10 km.-nyi hosszu gránit-töltés védi a tenger hullámai ellen. A H. mellett fekvő Nieuwe-Diep nevü kikötőt, mely teljes biztosságot nyujt a hajóknak, és vele együtt a Zuyder-tóba vezető bejáratot hatalmas erődök (a Kijkduin és Esprins, az Amiral Dirks, Westoever, Oostoever stb.) védelmezik az ellenséges hajók ellen. Ezen erősségek H.-t Németalföldnek legjobban megerősített városává teszik; a kormány mellette tengeri arzenált is építtetett. Az I. Napoleon korában még csak halászkunyhókból álló helységnél Ruyter és Tromp hollandi admirálisok 1673. legyőzték az egyesült angol-francia flottát; 1799. Abercromby angol hajóhadvezér visszaszorította Brune-nek francia és batáviai hadait; 1795. pedig Pichegru, lovasaival átkelvén a befagyott Zuyder-tón, Texel szigeténél elfogta a befagyott hollandi hajóhadat. (Forrás: A Pallas nagy lexikona)

Barsy Adolf 1872-ben márc. 17-én született, Budapesten. Festőpályára a reáliskola után ment, eleinte Balló Ede mellett dolgozva. Elvégezte a mintarajziskolát, majd királyi ösztöndíjjal a bécsi képzőművészeti akadémiára járt. Münchenben, majd rövidebb időn át Parisban szerzett művészeti tájékozódást, festői tapasztalatokat s hazatérve, Feszty Árpád körképének festésében segédkezett. Ezután Lotz Károly mesteriskolájának tagja lett s itt dolgozott egész a mester haláláig, ismertebb munkái közül felsorolhatjuk a következő falfestményeket: a pannonhalmi ezredéves emlék, a dorozsmai és a felsőtárkányi plébániatemplom, az egri székesegyház sanctuariuma freskója (Krenner Viktorral együtt), a Képzőművészeti Főiskola lépcsőházának "Múzsái" (temperafestmény), a jászapáti plébánia templom freskója (ezt Vágó Pállal együtt végezte), a Szépművészeti Múzeum több menyezet-medaillonja. Az 1900. évi párisi kiállítás alkalmával, a kiállítás magyar pavillonjának belső díszítéseit bízták rá, s ugyancsak itt, az ú. n. huszárterem számára festett egy képet, amelynek címe volt: magyar huszárok a befagyott Zuider tó jegén. Művei közül megemlíthetjük még Pálffy Miklós herceg arcképét, két képét a Ludovika Akadémia dísztermében, amelyek a király előtt gyakorlatokat végző katonai növendékeket ábrázolnak, a Szépművészeti Múzeumban lévő önarcképét, "Szent László megváltja a fogoly leányt" c. művét, amelylyel a kultuszminisztérium falikép-pályázatán nyert díjat, önarcképét, a nyíregyházi és felnémeti templomok oltárképeit. (Forrás: Művészet, 1914/1)