Képaláírás: Magyar huszár a XVII. századból.
A bécsi udvari mütörténeti gyűjtemények torna-kodexéből.
Képek a huszár-kiállításból.

Ismertető szöveg: A történelmi fejlődés sorrendjében, a bécsi udvari műtörténelmi múzeumban levő torna kodexből közöljük azt a három képet, mely a XVI-ik század második felében Ferdinánd főherczeg ambrasi, prágai és pilseni udvaraiban tartott magyar huszár-tornák lovasait ábrázolja... A XVII-ik század könnyű lovasságából, a kiket már akkor is széltében huszárnak neveznek, egy kopjás huszárt, jellemző zacskós kucsmájával mutatunk be. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 25.)

A XVII. századi magyar hadviseletre egy megbízható forrásunk van DILLICH VILMOS-nak 1600-ban megjelent könyvében, a melyben úgy lovasságunkról, mint gyalogságunkról hű leírást és fametszetű képeket találunk. E szerint a tizenhetedik század elején huszárjaink orrvédős hegyes sisakot, pánczélinget, szablyát és jobb czombjuk alatt hegyes tőrkardot, jobb kezükben lobogós kopját viseltek. A nyeregben ezenkívül nagyobb pisztolyt (puffer) hordtak. A kapitányok a pánczél felett vörös fegyverkabátot s tiszti jelvényül buzogányt viseltek... A cs. kir. belügyminiszterium bécsi levéltárában van egy kézirat e korból, egykorú tollrajzokkal. Ezek is megegyeznek Dillich rajzaival... (Forrás: Szendrei János: a XVI. és XVII. század hadtörténelmi emlékei)