Képaláírás: Balatoni halászok a Zala folyó torkolatában. - Koszkol Jenő festménye.

Ismertető szöveg: A Párisba szánt ősfoglalkozási gyűjtemény új gyűjtés és a magyaron kívül ügyet vet a tótságra és oláhságra is... A tárgyi részt megvilágítják Koszkol Jenő festőművész képei, a melyek a halász- és pásztorélet kereteit tüntetik föl s felfogásban és kivitelben elsőrendű alkotások. Egy balatoni fölvetett orrú, egy törzsből vájt hajó körűl tíz táblán a tárgyak vannak csoportosítva; tíz kép adja ehhez az összefoglaló részt.
Egyik képünk bemutatja a balatoni őshalászokat a Zala folyó torkolatában; a másik a Hortobágy egyik körűlárkolt és sánczolt teljes pásztor tanyáját kunyhóval, vasalóval, ösztörűvel és az ott folyó élet képével. Mind a két kép eredeti; eddigi ismereteink szerint önálló tipusok. Ezek ahhoz a műhöz tartoznak, a melylyel a kir. magyar Természettudományi Társulat e sorok íróját [Herman Ottót] megbizta. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 4.)

Az "ősfoglalkozások" kifejezést Herman Ottó alkotta, s a népies halászatot és pásztorkodást jelölte vele. Úgy vélte, ezek pusztuló emlékei megismerése kulcsot adhat a magyar őstörténet kutatójának kezébe, mert aki - mint írta - "nem ismeri a most élő magyarságban megőrzött ősi elemeket, hiába keresi a nemzet őshazáját, - helyesebben eredetét, fejlődése menetét".
Herman Ottó nagy hatású munkáit, az általa összeállított kiállításokat az ősfoglalkozásokat megjelenítő gazdag képanyag kísérte. Könyveit, cikkeit részben saját rajzai, részben általa felkért művészek - elsősorban Jankó János, Nécsey István, Koszkol Jenő, Vezényi Elemér - művei illusztrálják. Ilyen képeket használt fel az 1896-os millenniumi kiállításon s különösen az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol Koszkol Jenő erre a célra festett tíz nagyméretű festményével kívánta szemléletessé tenni a magyar ősfoglalkozásokat. Hasonló műveket ezt követően rendelt munkatársaitól. (Forrás: Néprajzi Múzeum: Kiállítások - Ősfoglalkozási képek, neprajz.hu)