Normál kép: 1900bb_Page_072_b_001resz.jpg   Méret: 770x1014 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_072_b_001resz_nagykep.jpg   Méret: 900x1186 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Lobkovitz Rudolf herczeg és neje.
Koller utódai fényképe után.

Ismertető szöveg: A lefolyt hét első napján érdekes esküvő ment végbe a budavári helyőrség templomában. Lobkovitz Rudolf herczeg, táborszernagy, budapesti hadtestparancsnok vezette oltárhoz egykori elődjének: b. Edelsheim-Gyulay Lipótnak özvegyét, Kronau Friderika asszonyt. Mind a vőlegény, mind a menyasszony eléggé ismert és tisztelt alakjai a főúri köröknek arra, hogy a közönség érdeklődése feléjük forduljon. Lobkovitz herczeg, még mielőtt budapesti kitüntető állását elfoglalta volna, mint kolozsvári hadosztályparancsnok nem csak a katonaság ragaszkodását birta, hanem a polgári osztály rokonszenvét is teljes mértékben meg tudta nyerni. Alig költözött le Erdélybe, megtanulta nyelvünket, háztartásához mindent magyar iparosoktól, magyar kereskedőktől szerzett be, s a mi annak idején az egész országban kellemes meglepetést szerzett: beleegyezett 1889-ben abba is, hogy ezredének zenekara a márczius 15-diki ünnepélyen közreműködjék...
Neje, Kronau Friderika egykor a bécsi Karltheater bájos művésznője volt, a hatvanas évek végén pedig a budapesti Erzsébet-téri német színházban működött, hol szeretetreméltó egyéniségével s ábrázolási módjának előkelőségével még azokat is elragadta, kik ezt a német telepet a magyar főváros közepén nem nagyon szívesen látták. Báró Edelsheim-Gyulay Lipót, a hetvenes évek elején nőül vette... Kronau Friderika, mint Edelsheim-Gyulay báró neje, nagy szerepet játszott a magyar főváros társadalmi életében, vezetője volt több jótékonysági egyesületnek s különösen a sport-körök emlékeznek reá, mint finom izlésű kezdeményezőre. Első férje halála után visszavonult a társas élettől; most azonban, mint Lobkovitz herczegasszony, bizonyára újra tevékeny részt fog abban venni. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 4.)



Lobkowitz Rudolf, herceg, osztrák-magyar táborszernagy, szül. 1840. a morvaországi Frischauban, megh. 1908. Bécsben. Résztvett az 1859. és 1866. háborúkban, mint tüzértiszt; 1870. a király egyik szárnysegéde lett; 1875. a budapesti tüzérezred parancsnokának nevezték ki; ugyanakkor magyar állampolgár lett s birtokot vett Magyarországon. 1886. a kolozsvári gyaloghadosztály, 1890. a budapesti IV. hadtest parancsnoka lett; tíz év mulva nyugalomba vonult. (Forrás: Tolnai Nagylexikon)



Kronau Friderika, osztrák színésznő, sz. 1838-ban, Ruhorton (Poroszország). Már gyermekszerepekben is fellépett és 1854-ben a bécsi Carltheaterhez szerződött. Onnan Dessauba, majd Pestre került, 1863-ban a bécsi Burgban szép sikerrel vendégszerepelt, 1863-1865-ben a frankfurti Stadttheaterben működött, majd 1865-ben ismét fellépett a Carltheaterben, mint Montjoye a "Der Mann von Eisen" c. darabban. Sikere oly nagy volt, hogy Ascher igazgató szerződtette s azontúl minden új szerepével jobban és jobban meghódította a közönséget. Minden újdonság bemutatója előtt Párizsba utazott, tanulmányozni a darabot. Különösen a francia színművekben ("Frou-Frou", "Georges hercegnő", "Jó falusiak" stb.) voltak olyan óriási sikerei, hogy ezeknek az ő alakítása biztosította a népszerűséget. 1872 május 14-én újra vendégszerepelt a pesti német színházban, egy évvel később báró Edelsheim-Gyulai Lipót lovassági tábornok vette nőül s visszavonult a színpadtól. Férje halála után, 1899 októberében Lobkowitz Rudolf herceghez, katonai hadtestparancsnokoz ment nőül. (Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page