Képaláírás: Bezerédj Pál.
Ellinger fényképe után.

Ismertető szöveg: Bezerédj Pál, ki az ősrégi Bezerédj előkelő magyar családból származott, 1840 márczius 15-én született Sopronmegyében, Szerdahelyen. Atyja Bezerédj Pál, anyja gróf Muray Everilda volt. Első iskoláit mint magántanuló szülei hazánál végezte, a bécsi Theresianumban folytatta. Gazdasági iskolát végzett Bajorország Weihenstefan városában, s aztán gróf Széchenyi Pállal és Bernrieder Józseffel együtt praktizált gróf Károlyi Alajos londoni nagykövet tótmegyeri birtokán. Majd külföldön folytatta tanulmányait. Hat évig Párisban lakott s beutazta Francziaország, Olasz- és Németország nagy részét. Angliában, Spanyolországban és Oroszországban is utazást tett. A hídjai birtokot nagynénje, Bezerédj Istvánné halála után 1888-ban vette át, s 1892-ben nősült meg, feleségül vevén Huszár Mária úrhölgyet. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 4.)

Bezerédj Pál (Sopron, 1840. márc. 17. - Hidja, ma Szedres része, 1918. jan. 21.): szekszárdi földbirtokos, az MTA t. tagja (1917). A weichenstefani gazdasági főisk. elvégzése után két évig Károlyi Lajos gróf tótmegyeri birtokán volt gyakornok, majd 6 évet töltött Párizsban és Anglia, Francia-, Német-, Olasz- és Oroszo. gazdaságaiban tett tanulmányutat. 1880-ban kapott megbízást selyemhernyótenyésztésünk országos rendezésére. Miniszteri biztosi minőségben végzett szervező munkájával sikerült a selyemhernyótenyésztést magas színvonalra felemelni. A selyemhernyótenyésztés és a fonóipar jelentős fellendítése mellett széles körű irodalmi működést fejtett ki. Cikkei a Magyar Ipar, a Köztelek és a Nemzet c. lapban jelentek meg. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990)