Képaláírás: Fenyvessy Adolf.
Erdélyi fényképe után.

Ismertető szöveg: A magyar országgyűlés gyorsirodájáról.
Hazánkban először az 1840-iki országgyűlés főrendiházában működtek gyorsírók. Ezek feljegyzései alapján készült az úgynevezett főrendiházi napló. A gyorsírók, vagy mint akkor nevezték: sebesírók feje Hajnik Károly volt; köztudomás szerint ő tekinthető az első magyar gyorsírónak.
Ez a gyorsiroda, akkori nevén gyorsíró-kar azonban az országgyűléssel nem volt szerves kapcsolatban; a két Ház a gyorsíró-főnökkel szerződött s ez alkalmazta a gyorsírókat...
...
A közszolgálatban három évtizednél többre terjedő és sikerekben gazdag munkásság nyerte el méltó kitüntetését, midőn Fenyvessy Adolfot, a magyar országgyűlés gyorsirodájának főnökét, a székes főváros törvényhatósági bizottságának tagját, Ő Felsége Zalai előnévvel a mult évben nemességre emelte. Ez esetben nem üres külsőség volt ez a kitüntetés, hanem megérdemlett jutalma a fáradhatatlan tevékenységnek, melyet Fenyvessy közgazdasági és közművelődési ügyeink buzgó szolgálatában egy hosszú életpályán kifejtett. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 11.)

Fenyvessy Adolf (zalai) (Zalaegerszeg, 1837. december 23. - Budapest, 1920. január 18.) újságíró, gyorsíró.
Egyike a legrégibb magyar gyorsíróknak. Ő ültette át a Stolze-féle rendszert magyar nyelvre már 1860-ban. Ezen az alapon meg is írta 1863. A magyar gyorsírás című kimerítő tankönyvét, amely számos kiadást ért meg. Másik szakmunkája: Az országgyűlési gyorsíró kézikönyve (1869, újabb kiadás: 1906). Fenyvessy alapítója és szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró című szaklapnak. 1865-1911-ig az országgyűlési gyorsíró iroda vezetője volt. 1910-ben rendszerének ötvenéves fennállását jubilálták s ez alkalommal udvari tanácsosi címet kapott, miután már előbb nemességet kapott. Fenyvessy több nemzetgazdaságtani tanulmányt is írt folyóiratokba. (Forrás: Wikipédia)