Képaláírás: Kónyi Manó.
Strelisky fényképe után.

Ismertető szöveg: A magyar országgyűlés gyorsirodájáról.
Hazánkban először az 1840-iki országgyűlés főrendiházában működtek gyorsírók. Ezek feljegyzései alapján készült az úgynevezett főrendiházi napló. A gyorsírók, vagy mint akkor nevezték: sebesírók feje Hajnik Károly volt; köztudomás szerint ő tekinthető az első magyar gyorsírónak.
Ez a gyorsiroda, akkori nevén gyorsíró-kar azonban az országgyűléssel nem volt szerves kapcsolatban; a két Ház a gyorsíró-főnökkel szerződött s ez alkalmazta a gyorsírókat...
...
Kónyi Manó, mint főnök, 20 évig vezette az országgyűlési gyorsírói hivatalt. Hivatala szervezése s a vezetés első nehézségei azonban nagyon megviselték az erejét, s így 1885-ben nyugalomba vonult. Elismerését iránta az országgyűlés azzal rótta le, hogy nyugdíjul egész fizetését megszavazta neki. A képviselőházban Szilágyi Dezső, a főrendiházban pedig báró Sennyey Pál elnök méltatták érdemeit.
Kónyi Manó a politikai élet mozgalmas világában szerzett tapasztalatait visszalépte után más téren, a politikai irodalomban érvényesíté. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 11.)

Kónyi Manó (Kaposvár, 1842. okt. 12. - Bp., 1917. dec. 24.): gyorsíró, publicista. Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1859-ben elsajátította a gyorsírást. Az 1861-i pesti, az 1863-64-i nagyszebeni és az 1865-i kolozsvári ogy.-eken mint gyorsíró működött, 1865-től 1885-ig az ogy. gyorsíróirodájának vezetője. Sajtó alá rendezte Deák Ferenc beszédeit 6 kötetben (Bp., 1882-98.) - F. m. Beust és Andrássy 1870 és 1871-ben (Bp., 1890). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990)