Képaláírás: Jankovich István.
Uher fényképe után.

Ismertető szöveg: Jankovich kinevezése a gyorsiroda másodfőnökévé azon az alapon történt, hogy a gyorsiroda vezetésében Markovits rendszere is képviselve legyen. Kitűnő gyorsírót tiszteltek benne társai, s ép oly kitűnően állta meg helyét mint másodfőnök Fenyvessy Adolf mellett. Szeretetreméltó egyéniségével, mely a társas élet minden terén népszerűvé tette nevét, műveltségével és sokoldalúságával a politikai világban is számos jó barátra tett szert. A gyorsirodában történt czélszerű újításokból jó rész Jankovichnak köszönhető.
...
Jankovich 1871-ben lépett a gyorsirodába mint gyakornok s innen emelkedett a revizorságig, majd másodfőnökségig. Nagy szeretettel karolta föl az iroda ügyein kívül a gyorsirók országos egyesületét, szerkesztette a szaklapokat, résztvett az egyesület vezetésében s anyagilag is hathatósan elősegítette annak czéljait. Érdemei jutalmául ez az egyesület már régebben tiszteleti tagjának választotta. Gyorsirói tevékenysége mellett társadalmi téren főleg a tisztviselők orsz. egyesülete javára hosszú időn át nagy buzgalommal és sikerrel működött előbb mint titkár, az utóbbi hat év óta mint az egyesületnek köztiszteletben álló igazgatója. Az egyesület pompás palotájának építése és általában az egyesület fölvirágoztatása körűl nem muló érdemei vannak. De épen itt kifejtett lázas munkássága, az építés izgalmai és fáradalmai nagyban megviselték amúgy is zaklatott idegzetét, sőt aláásták lelke egyensúlyát. Ennek tulajdonítható, hogy a házépítésre vonatkozó számadásokban, melyekkel halála előtt napokon keresztül vesződött, már sehogy sem bírt eligazodni. Álmatlanul töltötte az éjeket és nyugtalanul a napokat, s így mind izgatottabbá lett. Mulasztással vádolta önmagát, a ki magán- és hivatali ügyeit mindig példás rendben tartotta, és vélt mulasztása miatt önként megvált életétől. A számadásokat az elnökség és felügyelő bizottság Jankovich hátrahagyott levele következtében a legszigorúbban átvizsgáltatta, s az eredmény - a mi különben előre bizonyos volt - az elhunytnak jellemét a gyanúnak még árnyékától is ment tiszta világításba helyezte. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 11.)