Képaláírás: V. László és Czilley.
Székely Bertalan történeti festményei.

Ismertető szöveg: Egy nagyérdemű festőművészünk, Székely Bertalan műveinek tekintélyes, bár koránsem teljes gyűjteményét látjuk együtt a Nemzeti Szalonban most rendezett kiállításon. Székely művei azok közé a művészi alkotások közé tartoznak, a melyek jelentőségéből az izlés, a művészi fölfogás, a divat változásai mitsem vonhatnak le. Művészetének legbenső lényege, éltető eleme, a nemzeti érzés sugárzik ki belőlük. Vannak festményei, a melyek évtizedek előtt keletkeztek, technikai szempontból magukon hordják koruk jellegét és mégis teljes közvetlenséggel szólnak lelkünkhöz. Alkotójuk kimagasló és jellemző alakja marad mindenkor művészetünk történetének.
...
V. László képében főleg a festői finomságot csodáljuk. A világításban való ellentét, a nagybátyja mellett árnyékban ülő szerencsétlen fiatal király gyönyörűen megrajzolt alakja, míg a fényesen megvilágított teremben lenge leányok csábító táncza látszik, az elrendezés, a mesteri jellemzés, egyaránt megragadják figyelmünket. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 18.)

V. László (Komárom, 1440. február 22. - Prága, 1457. november 23.) vagy más néven Utószülött László, csehül Ladislav Pohrobek, németül Ladislaus Postumus, horvátul: Ladislav V. Posmrtni, magyar, horvát és cseh király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A Habsburg-ház alberti (senior) ágának utolsó férfi tagja volt. (Forrás: Wikipédia)

Cillei Ulrik gróf (kb. 1406 - 1456. november 9.) magyar főúr.
...
Albert király alatt cseh helytartó volt. Halála után az özvegy Erzsébet pártjára állott, aki az ő tanácsára oroztatta el a Szent Koronát. Amikor Erzsébet fiát, V. Lászlót királlyá koronázták, Cillei tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. A bekövetkezett polgárharcban Erzsébet pártján küzdött, a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt, majd a bécsújhelyi békekötés során III. Frigyes császár pártjára állt.
1443-ban igényt tartott a II. Tvrtko bosnyák király halálakor megüresedett trónra, de nem sikerült elnyernie, főleg Hunyadi János miatt, aki nem akarta a hatalmas urat a szomszédos trónon látni. Ezzel kezdődött Cillei gyűlölete a Hunyadi-ház irányában. 1452-ben átvette az V. László király feletti gyámságot. A Hunyadiak elleni fondorlatait a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. 1456-ban a futtaki országgyűlésen az ország helytartójává választották, ekkor ismét kibékült a Hunyadiakkal, de titokban továbbra is ellenük dolgozott. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, ahol Hunyadi László barátai megölték. Vele kihalt a Cillei család. (Forrás: Wikipédia)