Normál kép: 1900bb_Page_087_d.jpg   Méret: 770x444 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_087_d_nagykep.jpg   Méret: 1634x944 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Zrinyi kirohanása.
Székely Bertalan történeti festményei.
1879-1885

Ismertető szöveg: Egy nagyérdemű festőművészünk, Székely Bertalan műveinek tekintélyes, bár koránsem teljes gyűjteményét látjuk együtt a Nemzeti Szalonban most rendezett kiállításon. Székely művei azok közé a művészi alkotások közé tartoznak, a melyek jelentőségéből az izlés, a művészi fölfogás, a divat változásai mitsem vonhatnak le. Művészetének legbenső lényege, éltető eleme, a nemzeti érzés sugárzik ki belőlük. Vannak festményei, a melyek évtizedek előtt keletkeztek, technikai szempontból magukon hordják koruk jellegét és mégis teljes közvetlenséggel szólnak lelkünkhöz. Alkotójuk kimagasló és jellemző alakja marad mindenkor művészetünk történetének.
...
Székely eredetiségét, hatalmas művészi képzeletét találóan mutatja be a Zrinyi Miklós kirohanását ábrázoló, 1885-ben festett képe. Eltér ennek a tárgynak szokásos ábrázolási módjától, nem magát a kirohanás tényét festi meg, hanem az azt megelőző pillanatot, midőn Zrinyi kinyittatja Szigetvár kapuját, teljesen elszánva arra, hogy végső küzdelem után hazájáért hősi halált haljon. Ennek a nagy festménynek, a mely máig is a művész birtokában van, a Nemzeti Szalon kiállításán csak két pompás vázlata látható. Ezek, valamint nagy festményeihez készített egyéb vázlatai is, rendkívül érdekesek, mert általuk mintegy belepillanthatunk a mester műhelyébe, látjuk miképen öltenek testet gondolatai. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. márczius 18.)



Zrínyi IV. Miklós gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (1508 körül - 1566. szeptember 8.), a szigetvári hős, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós (Zrínyi VII. Miklós) dédapja.
...
I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. Zrínyi Miklós villámként csapott le az ellenségre. Félelmet nem ismerve vágta a törököt. Az ellenség meghátrált, de a távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le. A rettenthetetlen kapitány lehanyatlott lováról, és társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page