Képaláírás: A budapesti sertésközvágóhid átmetszeti képe.
Budapest fővárosnak a párisi kiállításra küldött ismertető képeiből.

Ismertető szöveg: Budapest a párisi világtárlaton.
... A hatóság különben is főkép arra törekedett, hogy a város nevezetesebb közintézményeit, főkép a közélelmezési és közegészségügyi alkotásokat mennél hatásosabban mutassa be. Ezek az intézmények a város fejlettségének beszédes tanui, mellettük a magyar főváros szépségét, gyönyörű fekvését, eleven, világvárosias életét a festményekről láthatja a néző közönség. ...
A közélelmezési intézmények közül a tanács a marhavásártéri közvágóhidat, az új sertésközvágóhidat, képben és grafikonokkal mutatja be. A sikerült vízfestményekről látható a két közintézmény nagysága, a grafikonok elmondják az érdeklődőknek a főváros állatforgalmát, a behozatalt, kivitelt és a tényleges fogyasztást.
Egyik képünk a marhakózvágóhid keresztmetszetét mutatja. Jobbról-balról vannak a tágas istállók a levágásra szánt állatokkal. Az istállók mellett a fedett kocsibejárók láthatók; ott állanak fel hosszú sorban a mészárosok fogatai a leölt és kitisztított marhahús felrakása végett. A középső nyilasok a vágóhelyet, hűtőcsarnokot és mérlegelő helyet ábrázolják. Hasonló ehhez a sertésközvágóhíd, a melynek építését most fejezték be. Az új vágóhíd keresztmetszetét feltüntető képünkön láthatók a forrázó üstök, a melyekben a leölt sertéseket gőzzel leforrázzák, a tisztító és hűtő csarnokok, a melyekben a leölt sertéseket feldolgozzák.
Utánuk következnek a vásárcsarnokok. Ezek közül legsikerültebb a központi vásárcsarnok hosszmetszetű képe, a mely a szerkezeti részeken kívül a forgalom elevenségét is láttatja. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 8.)

A sertésközvágóhíd építésének kérdése az 1870-es évek elején merült fel. A jelentékeny fővárosi sertésforgalom, a sertéshúsfogyasztás mértéke s a vele járó egészségügyi intézkedések gyakorta hoztak felszínre olyan kérdéseket, melyekre végleges és megnyugtató megoldást csak egy sertésvágóhíd felállítása jelenthetett.
...
A végleges terveket 1897-ben fogadta el a főváros közgyűlése, majd a kormány is jóváhagyta, így még ugyanazon év decemberében elkezdődhetett az építkezés. Számos technikai nehézség miatt az építkezés 4 év és 5 hónapig tartott, mintegy 4,5 millió koronába került.
A végeredményre azonban büszkék lehettek, hiszen a budapesti sertésközvágóhíd abban az időben egyike volt Európa legmodernebb vágóhídjainak. Az első próbavágásra 1902. február 4-én került sor, s a nagyszabású intézmény 1902. május 1-én megnyitotta kapuit. ... (Forrás: viztorony.hu)