Normál kép: 1900bb_Page_113_c.jpg   Méret: 770x279 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_113_c_nagykep.jpg   Méret: 2480x900 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A budapesti központi vásárcsarnok átmetszeti képe.
Budapest fővárosnak a párisi kiállításra küldött ismertető képeiből.

Ismertető szöveg: Budapest a párisi világtárlaton.
... A hatóság különben is főkép arra törekedett, hogy a város nevezetesebb közintézményeit, főkép a közélelmezési és közegészségügyi alkotásokat mennél hatásosabban mutassa be. Ezek az intézmények a város fejlettségének beszédes tanui, mellettük a magyar főváros szépségét, gyönyörű fekvését, eleven, világvárosias életét a festményekről láthatja a néző közönség. ...
A közélelmezési intézmények közül a tanács a marhavásártéri közvágóhidat, az új sertésközvágóhidat, képben és grafikonokkal mutatja be. A sikerült vízfestményekről látható a két közintézmény nagysága, a grafikonok elmondják az érdeklődőknek a főváros állatforgalmát, a behozatalt, kivitelt és a tényleges fogyasztást.
...
Utánuk következnek a vásárcsarnokok. Ezek közül legsikerültebb a központi vásárcsarnok hosszmetszetű képe, a mely a szerkezeti részeken kívül a forgalom elevenségét is láttatja. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 8.)



A Nagycsarnok (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok, egyéb nevei: Vásárcsarnok, Fővám téri központi vásárcsarnok, régebben Dimitrov csarnok) Budapest legnagyobb vásárcsarnoka, amely Budapest IX. kerületében, a Fővám tér (régebben Dimitrov tér) 1-3. alatt található.
A mai Szabadság híd pesti hídfőjénél volt a fővámház, ahol a Duna folyamon szállított áruk elvámolását végezték. A vízi út közelsége is magyarázza, hogy itt alakult ki Pest egyik piactere, két városrész, a Belváros és a Ferencváros határán. ...
Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. A magyarországi historizmus téglaépítészetének az egyik legszebb alkotása. A bejárati kőkapuk neogótikus stílusjegyeket viselnek. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Az épület alapterülete kb. 10 000 négyzetméter. Óriási vas tetőszerkezet fedi. Az épületet 1977-ben nyilvánították műemlékké. Az idők folyamán erősen tönkrement, 1994-re azonban felújították, 1999-ben pedig elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d'Excellence díját. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page