Normál kép: 1900bb_Page_127_a.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1900bb_Page_127_a_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Szent István a keresztény vallást hirdeti.
Roskovics Ignácz festménye a budai királyi palota Szent István-terme számára.

Ismertető szöveg: A Szent István-terem királyképei. Roskovics Ignácztól.
Mikorra ezek a sorok megjelennek, a párisi világkiállításon, a nemzetek eme nagyszerű versenyén, már látható lesz a budai királyi palota Szent István-terme, melyet kiváló képirónk: Roskovics Ignácz kartonjai után a nem rég elhunyt pécsi mester, Zsolnay Vilmos diszített kőbe égetett képeivel. Ez a terem, úgy a mint van, egyik elsőrendű alkotása a mai magyar művészetnek, s nemcsak erős hazafias érzésről, hanem a művészi föltalálásnak és előadási módnak is olyan tökélyéről tesz tanúságot, hogy méltán érdeklődést ébreszthet a magyar kultúra iránt.
A magyar király otthonának Szent István­termét úgy diszíteni az Árpád-házból származó hős királyok alakjaival, hogy ezek az alakok történetünk egyik dicsőséges korszakát összes vonatkozásaikkal egyetemben, a lehető legnagyobb históriai hűséggel s mégis művészi fölfogással tükrözzék vissza: tagadhatatlanul egyike volt a legnehezebb föladatoknak. A vállalkozónak nemcsak Boskovics a festőművész, hanem részben a történetbúvár és régész munkáját is végeznie kellett, ...
Attól az időtől kezdve, hogy a királyképek elkészítésére megbizást kapott, Roskovicsnál szorgalmasabb látogatója nem volt a Nemzeti Múzeum régészeti osztályának. Előkereste, lerajzolta a régi sirokban talált ékszereket, fegyvereket, a kőkoporsók fedelén látható faragott alakokat, s egyéb díszítéseket. ...
A művész eképen nemcsak azt érte el, hogy királyképeiben a szinek és vonalak harmoniájával szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem elérte azt is, hogy alakjai körűl históriai légkört tudott teremteni.
Roskovics Ignácz a Szent István-szoba diszítésére az Árpád-ház tíz tagjának: Szent Imrének, I. Bélának, Szent Lászlónak, Kálmánnak, III. Bélának, II. Endrének, az aranybulla adományozójának, Szent Erzsébetnek, IV. Bélának, Budavár alapítójának, Szent Margitnak és III. Endrének, az utolsó Árpádnak képmásait festette meg külön keretekben.
E tíz különálló alakon kívül aztán még két csoportos képet készített. Ezek elseje Sz. Istvánt ábrázolja, a mint a keresztény vallást hirdeti. A hármas keret által határolt kép közepén Szent István fejedelmi alakját látjuk, kezében kereszttel és Szent Móricznak a koronázási paláston is látható dárdájával, mely egy szöget foglal magában a Krisztus keresztjéből. A király épen a székesfehérvári templom feléje tartott mintáját fogadj a el kivitelre, míg nevelője, Adalbert az egyház áldását adja reá kisérőűl térítői útján. A másik oldalon anyja: Sarolta támaszkodik Gizella királynéra, mellettök az egyházaknak ajándékozott fölszerelések, közöttük a Nemzeti Muzeumunkban látható román egyházi régiségek. A kompozicziót egy hívő s egy még kételkedő harczos alakja egészíti ki. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 15.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page