Képaláírás: A párisi világkiállítás madártávlati képe.
Képek a párisi világkiállításról.

Ismertető szöveg: A kiállítás áttekintése.
Az eddigi világkiállítások után szinte lehetetlennek látszott, hogy a század évfordulója alkalmából rendezett 1900-iki párisi kiállításon az emberi leleményesség valami olyan dologgal tudjon előállani, a mely új is, érdekes is legyen, tehát eléggé alkalmas arra, hogy a népek millióit odavonzza a franczia fővárosba a világverseny meglátogatására s ezzel Párist hónapokra gyülekező helyévé tegye az egész föld kereksége népeinek. A franczia szellem azonban ez ötödik párisi világkiállítást mind egészében, mind részleteiben olyanná tudta tenni, a mely minden előzőjét fényesen túlszárnyalja. Pedig nem könnyű dolog volt csak magát a nagy kiterjedést sem biztosítani, mert az eddigi párisi kiállítások főhelye, a Mars-mező, már legnagyobb részt körül épülvén házsorokkal és útczákkal, ezek minden terjeszkedésnek útját állták. Így nem volt mást mit tenni, mint nagyszabású kisajátításokat eszközölni. És csakugyan ezt tették, a minek aztán igen üdvös következményei lettek Páris városára nézve is.
Először is a kiállítást a város területén rendezhették s ezzel biztosították azt, hogy a világ minden részéből odaözönlő látogatók a kiállítással együtt magát a várost is könnyű szerrel bejárhassák s megismerhessék, a mi alig történhetett volna, ha a kiállítást valahol a városon kívül helyezték volna el. Aztán nagy nyereség Párisra, hogy egy csapat kevésbbé díszes épülettől megmenekült s azok helyére több új monumentális palotát építtethetett. Nagy nyereség a kiállításra nézve, hogy az előbbi négy kiállításnak egymástól külön állott egyes területdarabjait most a hatalmas terjeszkedéssel mind együvé foglalhatta, azokat egy óriás telekké egyesíthette. Még az 1855-iki kiállítás csak a Champs Elysées egy darabjára, illetőleg az ott emelt iparpalotára szorítkozott; az 1867-iki csak a Mars-mezőt foglalta el; az 1878-iki már átcsapott a Rajna jobb partjára is és odacsatolta a Mars-mezőhöz a Trocadéro palotát és környékét; az 1889-iki ezekhez még az invalidusok palotájának előterét (esplanade) és a quai d'Orsay-t is oda kapcsolta. Ez összefoglalásokkal a terület akként nagyobbodott, hogy az 1855-iki -16 hectár 1889-ben 96 hektárrá bővült.
A mostani kiállítás 112 hectár terjedelmű s előzőitől nemcsak nagyságra nézve, hanem abban is igen különbözik, hogy részei mintegy külön-külön álló kisebb egészek, melyek nem valamely uralkodó középpont köré csoportosulnak, mint például az 1889-iki az Eiffel-torony köré, hanem minegyiknek megvan a maga uralkodó különlegessége. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 29.)