Képaláírás: Gróf Csáky Károly.
Kloman N. esztergomi fényképe után.

Ismertető szöveg: A új váczi püspök.
A hivatalos lap e hó 22-iki számában közzé­ tett s a vallás- és közoktatásügyi miniszter által ellenjegyzett királyi elhatározással, a Schuster Konstantin halálával megüresedett váczi püspökség ismét betöltetett Ő Felsége, ezen egyházmegye fejévé gróf Csáky Károly curcolai választott püspököt, czímzetes apátot és esztergomi kanonokot nevezte ki. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 29.)

Kőrösszegi és Adorjáni Gróf Csáky Károly Emmánuel Sopronban, 1852. júl. 24-én ősi nemesi család gyeremeként látott napvilágot. Apja gróf Csáky Emmanuel császári és királyi kamarás, anyja Buddeus Karolina volt. Számos felmenője lépett egyházi pályára, és a család több püspököt és egy bíborost is adott az egyháznak, és több rokona pedig szentség hírében is állt. Családja után a körösszegi és adorjáni előnevet viselte.
Elemi iskoláit Sopronban végezte, majd tanulmányait a jezsuiták kalksburgi gimnáziumában folytatatta, ahol tanulmányai és magaviselete miatt a tanári kar a Mária-kongregáció prefektusává nevezte ki, itt érlelődött meg papi hivatása. A tanári kar fölterjesztésére Rauscher bécsi érsek jutalommal tüntette ki. 1870-ben, az esztergomi szemináriumban kezdte meg filozófiai és teológiai tanulmányait.
Simor János érsek 1875. július 25-én szentelte pappá Esztergomban. Egy évig Tardoskedden volt káplán eztkövetően 1976-ban az érseki aulába hívta udvari káplánnak. 1880-ban Esztergom városa a vagyonos arisztokrata papot választotta plébánosnak, ez év április 27-én esztergomi kanonoki stallumot kapott. 1889. december 20-án csolti címzetes apát lett. Ezt követően hat év múlva 1895. július 31-én kursolai címzetes püspöki címet kapott, majd egy évvel később 1996. február 4-én nyitrai főesperes lett.
A Pápa 1900. április 19-én megerősítette a váci megyéspüspöki kinevezését, ezt követően június 17-én Esztergomban szentelték püspökké. Székét augusztus 5-én foglalta el. Amikor átvette az egyházmegyét, annak 120 plébániája volt, ebből tiszta magyar 91, német 1, magyar-német 8, magyar-tót 24, magyar-német-tót 9. Mellettük 13 lelkészség működött. A szerzetesrendeket nem számítva 240 pap ténykedett. Az apácák száma megközelítette a 160-at. A székesegyházi káptalan 12 főből állt. A hívek száma 650.00 körül mozgott. A püspöki székhelyen két plébánia működött. Az új püspök hatalmas munkaterülettel rendelkezett. A napi igazgatási feladatokon azonban túl tudott tekinteni, s az Oltáriszentség, mint központ köré rendeződtek lelkipásztori intézkedései. A Váci Központi és Egyházmegyei Oltáregyesületet újjászervezte, a plébániai örökimádást bevezette. Tizennyolc községben alapított új plébániát vagy lelkészséget. A Karolina-iskola alapításával egyszerre emlékezett édesanyjára és segítette a tanügyet. X. Piusz pápa, látva buzgóságát, neki és utódainak a váci püspöki széken megengedte az érseki pallium és kereszt használatát. A világháború alatt tizenöt katona részére hadikórházat szervezett és maga biztosította az anyagi fedezetet. A szemináriumot szerette volna nagyobbítani, de 1919. február 17-én meghalt. (Forrás: konyvtar.vaciegyhazmegye.hu)