Képaláírás: Mulató legény.
Munkácsy Mihály vázlata.

Ismertető szöveg: Munkácsy éveken át összeköttetésben volt a "Vasárnapi Ujság"-gal, s 1867-69-ben, midőn Budapesten időzött, több rajzot is készített lapunknak, így az 1867-iki aradi dalárünnepély zászlószenteléséről, az 1868-iki debreczeni dalversenyről, illusztrácziót Petőfi "Szeget szeggel" czímű költeményéhez, stb. ...
Barátságos összeköttetését a "Vasárnapi Ujság"-gal később a külföldről is föntartotta, s világhírre jutott műveinek bemutatására is mindig szívesen adott engedélyt, s nehánynak fényképét ő maga megküldötte lapunknak. Lapunk szerkesztőjének pedig egy alkalommal egyik vázlatát ajándékozta, mely egy mulatozó falusi legényt ábrázol. Ennek kisebbített másolatát mai számunkban szintén bemutatjuk. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 6.)

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát. ... (Forrás: Wikipédia)