Normál kép: 1900bb_Page_158_a.jpg   Méret: 770x568 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_158_a_nagykep.jpg   Méret: 2275x1680 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Az endenichi gyógyintézet, a hol Munkácsy meghalt (Az első emeleti sarok ablak Munkácsy szobájának ablaka)

Ismertető szöveg: Az endenichi halottas szoba. A nagy művész holttestét ugyanazon szobában terítették ki, melyben utolsó éveit töltötte. Az endenichi intézet, mely Bonn mellett fekszik, semmiben sem árulja el szomorú rendeltetését. Egyszerű, de csinos egy emeletes épület, gondosan ápolt kert közepén.
Munkácsy utolsó napjaiban elég jól érezte magát e gyógyintézetben és senki sem gondolta, hogy a végső órák már oly közel vannak. Május elsején a beteg állapota hirtelen roszabbra fordult, úgy hogy az orvos, dr. Helm, táviratban hivta Munkácsynét férjéhez. Munkácsyné sietve utazott Endenichbe, s délelőtt tizenegy órakor érkezett. A beteg ekkor már ágyba kívánkozott, lefeküdt, neje felé fordult megszorította kezét és mondani akart neki valamit, de nem tudta magát kifejezni. Zavarodott tekintettel nézett feleségére és az orvosra. "Ezek utolsó perczei", szólt meghatva az orvos. Csakhamar meg is kezdődött a halálküzdelem, mely azonban csak nehány perczig tartott. Déli egy órakor Munkácsy Mihály csendesen elszenderedett s elaludt örökre.
Virágot, rózsákat hoztak, azzal vették körül halottas ágyát. Fejtül állították az ő remek "Golgotha" képének egyik részletét, a fölfeszített Krisztussal, a kereszt lábánál kesergőkkel. Oldalt a halottas ágynál a "Krisztus Pilátus előtt" metszete függött. A halottat feketébe öltöztették, kezébe kis feszületet adtak. A halott arcza beesett, s olyan fehér lett, mint a haja és szakálla. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 13.)



Munkácsy Mihály, 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi (Munkács, 1844. febr. 20. - Endenich, Németo., 1900. máj. 1.): festő. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. Megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette és rendszeresen kezdte rajzra, festésre tanítani, s módot talált hiányos műveltsége pótlására is. Később elválva Szamossytól, Gerendásra költözött nagybátyjához. Itt készítette 1863-ban első festményét, a Levélolvasást (ismeretlen helyen). Ez év őszén Pestre jött, ekkor vette fel a Munkácsy művésznevet; Pesten festőbarátai tanácsaikkal támogatták, második művét, a Regélő honvédet (ismeretlen helyen) Than Mór át is festette. Egyik barátja, Ligeti Antal éveken át támogatta festői pályája elindulásában, közbenjárására a Képzőművészeti Társ. havi díjat folyósított nak. Pártfogói 1865 elején Bécsbe küldték Rahl mesterhez, akinek közbenjárására felvették a Képzőművészeti Ak. előkészítő osztályára. Bécsben festett Húsvéti locsolás (lengyel magántulajdon) c. képe Rubens-hatásokat tükröz. Rahl halála után visszatért Gerendásra nagybátyjához. Itt festett képei közül a Búsuló betyár (MNG) a hazai hagyományokhoz, Madarász Viktor modorához igazodása miatt jelentős. 1866-ban Ligeti biztatására Münchenbe utazott, felvették az Ak: ra. Mestere Wagner Sándor volt, de nagyobb hatást tett reá Kaulbach művészete. Több, itt festett képe közül az Árvízzel (MNG) Kaulbach, a Lotz-modorhoz kapcsolódó Vihar a pusztánnal a hazai körök elismerését vívta ki. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol Courbet művészetéből egész életére döntő benyomásokat szerzett. Visszatérve Münchenbe, kilépett az Ak.-ról s az Adam fivérek magánisk.-jába iratkozott. 1868 őszén Knaushoz ment Düsseldorfba, a német életképfestés tanulmányozására. Önmagára tulajdonképpen Leibl képeinek hatására talált. Megfestette az önállósulás első fontos emlékét, az Ásító inast (amerikai magántulajdon). E kép gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival már jelezte fejlődése irányát. 1869-ben festette első világsikert hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelyben a m. szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját (MNG tulajdona). A képet még félig kész állapotban eladta. (A Siralomház harmadik és legérettebb, ún. kétalakos változata is az MNG-ben van.) E korszak ismert kritikai realista szemléletű, népi tárgyú művei a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók (1871, MNG), majd végleg Párizsba költözése után: Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873, MNG); Zálogházban (1874, New York, Metropolitan Museum), Műterem (1876, Baltimore, magántulajdon, Hors Concours kitüntetéssel). Párizsi tartózkodása és de Marches báró özvegyével kötött házassága tárgyválasztását más irányba terelte, elfordult a kritikai realizmustól. E korszak első nagyméretű műve a Milton (1878, New York, Lennox Library), amely elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét, Európában és Amerikában világsikert hozott. Ezt követte a Krisztus Pilátus előtt (1881) s a Golgotha (1883, mindkettő New York). E hatalmas vásznak Sedelmeyer képkereskedő rendelésére készültek, aki 10 évre lekötötte műveit. A nagy kompozíciók mellett Sedelmeyer szorgalmazta a szalon-intérieurök ábrázolását. E műveinek is nagy festői értékei vannak a kényszerű téma ellenére. Ez idő tájt festette remek virágcsendéleteit és tájképeit. Élete vége felé festőisége elerőtlenedett, emellett a halálos kór is nyomot hagyott egyes művein. A millenniumi előkészületek jegyében készült Honfoglalás-freskója (1893, a bp.-i Országház elnöki fogadótermében) már akadémikus vonásokat mutat. Csak a Sztrájkban (1895, MNG) talált újra vissza plebejus korszakának realizmusához, jóllehet festőileg már nem tudott megbirkózni a feladattal. Művészete főként az ún. alföldi festők munkásságára hatott, de hatása kimutatható számos külföldi mesternél is. Vannak rokonvonásai az orosz kritikai realistákkal, elsősorban Repinnel. - Egyéb művei: Rőzsehordó nő (1873); Poros út, Kukoricás (1874, MNG); Colpachi park (1878); Tájkép folyóval (1886, MNG). Munkácsy a 19. sz. egyik legnagyobb arcképfestője volti Muffos arckép, 1874; Liszt, 1886; Haynald, 1887; mind az MNG-ben). Utolsó nagy művei a bécsi művészettörténeti múzeum mennyezetképe (1890), Ecce Homo (1896, Déri Múz. Debrecen). - Levelezését és emlékezéseit Emlékeim (Bp., 1921 és 1951) és Munkácsy Mihály válogatott levelei (szerk. Farkas Zoltán, Bp., 1952) címmel adták ki. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page