Képaláírás: A bevonulás a Brandenburgi kapunál.
Királyunk látogatása Berlinben

Ismertető szöveg: A közel két millió lakosú Berlin fényes ünnepélyeknek volt színhelye a közelmúlt napokban, midőn Vilmos, német trónörökös nagykorúsítása alkalmával királyunkat is vendégéül üdvözölte. Az egész város szokatlan díszt öltött; de kivált a fejedelmi vendég bevonúlásának fő útja, a külföldön is sokszor emlegetett Unter den Linden (Hársfasoros) nevű széles, egyenes útcza, mely a Spree folyó nagy szigetén álló várpalotához vezet, szinte káprázatos pompával volt diszítve.
II. Vilmos császár a város nyugati oldalán levő, úgynevezett potsdami pályaudvaron fogadta barátját és szövetségesét, majd ott együtt nyitott hintóba ülve, az Unter den Linden felé vonultak, hová a ragyogó menet a Brandenburgi kapun át lépett be.
Ez a híres kapu, mely a maga nemében egyetlen egész Németországban, 1789-től 1793-ig épült az athenei Akropolis előcsarnoka mintájára. A kapunak hatalmas faragott kövekből pompásan szerkesztett tetőzete hat pár dór oszlopon áll, melyek 14-14 méter magasak, míg a kapu egész szélessége 62.5 méter. A kapu tetőzetének kidomborodó közepén egy szárnyas Viktória szobor-alak áll négy pompás lótól vont diadalkocsin, kezében hosszú nyelű s borostyán-koszorúval övezett vaskeresztet tartva, melynek hegyéből egy kiterjesztett szárnyú sas emelkedik ki. A szoborcsoport rézből vert mű. Ezt az egész műremeket a francziák 1808-ban zsákmányul ejtették s Párisba szállították, de 1814-ben a németek ismét visszavették s nagy diadallal megint visszavitték régi helyére.
A homlokzaton, a Viktória alatt domború művészetű jelenetes érczkép van, mely a diadalmas hadjárat utáni béke áldásait jelképezi. Ezen kívül még több domború mű is ékesíti a kaput.
A kaputól (kívülről számítva) jobbra a telegráf-hivatalok épülete, balra pedig a kapuőrség palotája áll, melyeket oszlopos csarnokok kapcsolnak össze a kapuval. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 13.)