Képaláírás: A Földtani Intézet palotája.
Weinwurm fényképe után.

Ismertető szöveg: A földtan aránylag fiatal tudomány. Mindössze százhúsz éve, hogy keletkezett. Kezdetben csak egyes tudósok foglalkoztak vele; később, mivel vizsgálódásainak tárgya az anya-föld, czélja pedig a közjóllét előmozdítása, általánosabb figyelem és érdeklődés tárgya lett. Első sorban a bányászat veszi nagy hasznát, de tanai és tanácsai ma már nélkülözhetetlenek a mérnöki szakoknál általában, a czélszerű gazdálkodásnál és erdészetnél, sőt az ipar és kereskedelem is fontos tanácsokat kapnak e tudománytól, nem is említve, hogy a vizek szabályozásához, vagy egyéb ügyeinek rendezéséhez hozzá sem lehet nyúlni földtani ismeretek nélkül.
Lassanként általános tudattá vált, hogy a földet, melyen élünk, mennél alaposabban ki kell tanúlnunk, meg kell ismernünk, ha azt akarjuk, hogy a benne rejlő, vagy vele kapcsolatos természeti erők és anyagok hatalmunkba kerüljenek s javunkra, boldogulásunkra szolgáljanak.
Ez a tudat először egyesülésre ösztönözte a földtan művelőit, majd pedig külön e czélra szolgáló intézetek létesítésére serkentette magukat az államokat is. Az első földtani egyesület Angliában keletkezett 1807-ben s annak példáját a francziák és németek is nem sokára követték. Az első állami intézetet is Anglia hozta létre 1835-ben. Azóta egyesületek és intézetek a világ minden művelt országában egyre szaporodnak s tökéletesednek. Mi nálunk 1850 nyarán alakúlt a "Magyarhoni földtani társulat", mely mai nap is virágzik; majd mindjárt a kiegyezés után, 1869-ben, Gorove István, akkori földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, királyi határozattal létrehozta a "Magyar kir. földtani intézet "-et, mely most a földmívelési miniszter hatósága alatt s a lehető legtökéletesebben fölszerelve végzi országos fontosságú föladatait.
Ez az örvendetesen kifejlett s tiszteletbeli igazgatója, Semsey Andor bőkezűségéből is hatalmasan szilárdított intézet Darányi Ignácz miniszter gondoskodásából most külön díszes épületet kapott, melyet a miniszter a kormány több tagjának s közéletünk számos előkelőségének jelenlétében a jelen évi május 7-ikén ünnepélyesen fölavatott s átadott rendeltetésének.
A díszes új épületet, melynek országos költségeihez a lelkes Semsey Andor egymaga ismét 100,000 koronával járult, a főváros keleti szélén, a Városligetet átszelő Stefánia-út mellett, a városi víztorony mellett emelték szép árnyas környezetben. A palota tervét Lechner Ödön műépítész készítette, kinek már több szép, magyaros jellemű alkotása diszíti nemcsak a fővárost, hanem néhány vidéki városunkat is. A földtani intézet palotáját is ilyen szellemben tervezte és alkotta meg. A hatalmas négyszögű komoly épület mind külsőleg, mind belsőleg egészen rendeltetéséhez van szabva. Fő homlokzatával a széles Stefánia-útra néz. A homlokzatot két oldalt egy-egy zömök négyszögű torony fogja közre. Födetlen lépcsőzet vezet a középütt nyíló főkapuhoz, melyen belül széles folyosók és díszes lépcsők adnak tágas és kényelmes utat az összes helyiségekbe. A két torony sisakteteje közt még egy harmadik, hasonló szabású kupola emelkedik, melynek legtetejét egy hatalmas földgömb ékesíti. Az épület egész külsején magyaros ízlésű részletek és diszítmények láthatók. A falak részint sima vakolatúak, részint mázos téglával burkolvák.
A festések rajzai szűrök, subák s egyéb köntösök népies hímzéseinek utánzatai, míg a tetőzet éleinek csipkézetei házi eszközök és állatalakok másolataiból állanak.
A palota minden része tágas és világos. Szép nagy ablakok nyílnak minden oldalon részint egyes, részint hármas tagozassál. A földszinten és az első emeleten a különféle hivatalos helyiségek vannak, a második emelet tágas termeiben pedig az intézet gazdag múzeuma és könyves térképtára van berendezve. Az intézet 6205.36 négyzetméternyi területet foglal el, de a tervezés akként készült, hogy a fölmerülhető újabb szükségekhez képest a folytatólagos tovább építés és fejlesztés minden nehézség és akadály nélkül lehető legyen. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 20.)