Képaláírás: Margitliget, háttérben a Csikóvárral.
Képek Budapest környékéről. - Dr. Thirring Gusztáv könyvéből.

Ismertető szöveg: A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztályáé az érdem, hogy a főváros közönségének kezébe egy a főváros kies környékét tüzetesen tárgyaló útmutatót adott, melyből megismerheti s melynek kalauzolása mellett felkeresheti vidékünk érdekesebb pontjait. E munkából* mutatunk be néhány képet a főváros környéke tájszépségeinek ismertetésére.
Bármelyikét használva a fővárosból kiinduló közlekedési eszközöknek, minden irányban találhatunk oly pontokat, melyeknek fölkeresése akár természeti szépségeinél, akár történelmi vonatkozásánál fogva megérdemli a fáradságot. ...
Pomázhoz közel fejlődött fővárosunk egyik kedvelt kiránduló helye, az Oszoly festői sziklái alatt szépen fekvő Margitliget, a hol dr. Martin Sándor budapesti orvos fürdőt és szanatóriumot létesített. ...
(* Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére. Irta dr. Thirring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója, a magyar turista egylet központi titkára. 80 képpel és 12 alaprajzzal. Budapest 1900. Kiadja a magyar turista-egyesület budapesti osztálya.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 27.)

A Dera-patak partján elterülő Margit-liget a századforduló környékén új korszakot nyitott Csobánka fejlődésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos 1897-98-ban épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg és tüdőszanatóriummá alakította. 1917-től hadiárvaházként működött, melyben a szolgálatot a katolikus egyház missziós nővérei látták el. 1950 óta a legutóbbi időkig a Gyógypedagógiai Intézet otthonaként szolgált. Az ingatlan jelenleg a Missziós Nővérek tulajdona; tépítése és működésének beindítása hamarosan megkezdődik. (Forrás: dunakanyar.hu)