Képaláírás: A krími vetőháló.
Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása
Dr. Jankó János "A magyar halászat eredete" czímű könyvéből.

Ismertető szöveg: A halászat fejlődésének történetére sok oldalról világot vet "A magyar halászat eredete" czímű kiváló mű, mely a "Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása" főczím alatt megjelenendő nagy munkának sajtó alól most kikerűlt első kötetét teszi. Ezt dr. Jankó János írta, ki egyike volt a gróf Zichy Jenő harmadik expedicziója tagjainak s ki e munkájával igen figyelemre méltólag gazdagította a néprajzi tudomány irodalmát. A Hornyánszky Viktor által díszes kiállításban kiadott munka sok érdekes rajzából mi is bemutatunk néhányat.
...
A magyar halászat egyik legsajátságosabb módja a vetőhalászat, mely által a hal leborítására törekesznek, tudva azt, bogy a hal nem képes függő irányban leszállni, hanem csak rézsút s ilyenformán a hálóba kerül, ha ez sulyánál fogva gyorsabban sűlyed, mint a hogy a hal úszni bír.
Magyarországon a vetőhálónak három alakja ismeretes, melyektől azonban lényegesen különbözik az, a melyet Krím déli partjain használnak a tatárok és oroszok. Ez a krími vetőháló szintén köralakú, de húzó kötele nem a közepén indúl ki, hanem e helyett a következő szerkezete van: peremén van egy ina, melyhez egymástól egyenlő távolban piskóta alakú lapocskák vannak kötve, mindkét végűkön egy-egy lyukkal; a belső lyuk arra való, hogy a lapocska azon keresztül köttessék a hálóhoz, a külső lyukon át pedig párhuzamosan az innal, a tartó kötelet fűzik. Mikor a halót kidobják, az kiterűl, leborítja a halat s ekkor a halász egy gyors rántással, a hal alatt a háló peremét körülvevő tartókötéllel összerántja úgy, hogy a hal a hálóban, mint valami tömlőben fogva marad. Most a halász a hálót kirántja a vízből, miközben az egész háló felfordul s a fogoly halak a tömlő fenekére gyűlnek. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 27.)

Vetőháló, szabályos kör alakú (2-3 méter átmérőjű), körben ólomsúlyozású vetőhalászati eszköz. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)