Képaláírás: Részlet Vanyarcról.

Ismertető szöveg: Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben, Budapesttől 70 km-re. A település és környéke már az őskorban is lakott hely volt. A községet először egy oklevél említi 1286-ban.A tatárjárásnak lehet az emléke a vanyarci Hraszti vár, amely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, és az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta. A birtokosok egyike feltehetően a 14. század első felében vehette fel a Vanyarci előnevet. 1484-ben Wanyarcz néven említik, és a Rédei család birtokaként szerepel. 1542-ben Viczmándy István és Szentmarjai Balázs az urai, de már mint puszta és a török adóztatás alá vetett helység szerepel. Vanyarc község a 16. század közepére teljesen elpusztult. A 17. században a török visszavonulása után, a teljesen elpusztított, elnéptelenedett helységbe szlovák telepesek érkeztek. A vanyarci evangélikus egyház feljegyzései szerint a falu újra települése 1705-ben kezdődött, amikor állott már itt néhány pásztorkunyhó. Néhány év alatt a hely annyira benépesedett, hogy lakóit már 1717-ben összeírták, és ún. porció adót vetettek ki rájuk. Az 1723-as dicalis összeírás Vanyarcot újonnan települt községként nevezi meg. Az 1798-as feljegyzések szerint a község lakóinak száma 990 fő volt. A község a 19. században a Dessewffyek, Veres Pál és Veres Pálné Beniczky Hermin révén került be a megye és az ország kulturális és politikai vérkeringésébe. A lakosság többsége evangélikus. 1994-ben megalakult a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat, mely a települési önkormányzattal karöltve dolgozik a nemzetiségi oktatás, a hagyományok ápolása, őrzése terén. Kiemelkedő az évente megrendezett Haluskafesztivál a sztrapacskafőző-versennyel, nemzetiségi találkozóval és táncházzal. (Forrás: Wikipédia)