Képaláírás: Czinka Panna.

Ismertető szöveg: Greguss Imre ismét egy nagyobb szabású művel lépett a nyilvánosság elé. Festménye a magyar zene történelmének egy sokáig homályba burkolt alakját tünteti elénk, kinek még létezéséről és működéséről is csak hézagosan volt tájékozva a magyar közönség, mivel emléke lassanként feledésbe merült. Ez az alak Czinka Panna, a híres czigányprímásnő, ki a XVII. és XVIII. század fordulója táján született Somogy-megyében, honnan már kis gyermek korában Gömörbe került. Atyja és két testvérbátyja is hires zenész volt s ezeket tartják a Kákóczy-nóták szerzőinek. Czinka Panna már kilencz éves korában oly szépen hegedült, hogy atyjának földesura, Lányi János, külön karmester vezetésére bizta. 12 éves korában már általános bámulat tárgya volt. 14 éves korában férjhez ment s egész zenész-nemzedék anyjává lett. Nemcsak remekül játszott, hanem sok zeneművet is szerzett, melyek a Rákóczy-kor bukásának s az azt követő szomorú idők hangulatának mély érzésű tolmácsolói voltak. Az ő dalaihoz nem kellett vers. Szöveg nélkül is megértették magyar dalainak értelmét, megértették a harczi induló riadójából, a mélabús kesergő dalból, az elmúlt fényes kor magasztos, dicső emlékeit. Czinka Panna szívhez szóló szerzeményeivel a I hazafibánatot enyhítette s a szabadság reményét i élesztgette. Asszony létére neki köszönhetjük, hogy hegedűjével fájó sebeinkre irt csepegtetett és nemzeti zeneművészetünk több kiváló ereklyéjét föntartotta. Greguss Imre festménye azt a jelenetet örökíti meg, midőn Czinka Panna, mint Lányi gömöri földbirtokos udvari zenésze, előadja az általa 1785-ben szerzett Magyar Nótát (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. november 18.)